2. Miért nem hullhat bele a hidrogénatom elektronja a magba, holott vonzza?
3. Nagyjából hányszor akkora egy ólommag tömege, mint egy héliumé?
4. Nagyjából hányszor akkora egy ólommag térfogata, mint egy héliumé?
5. Nagyjából hányszor akkora egy ólommag sugara, mint egy héliumé?
6. Nagyjából hányszor akkora egy ólomatom tömege, mint egy héliumé?
7. Nagyjából hányszor akkora egy ólomatom térfogata, mint egy héliumé?
8. Nagyjából hányszor akkora egy ólomatom sugara, mint egy héliumé?
10. Nagyjából hányszor akkora egy atom sugara, mint egy atommagé?
12. Egy fizikai rendszer tömege erősen kötött állapotban vagy gyengén kötött állapotban nagyobb-e?
13. Elbomolhat-e egy olyan atommag, amelynek az egy nukleonra eső kötési energiája nem nulla?
14. Mi határozza meg, hogy elbomolhat-e?
16. Ha egy alfa-bomló mag elbomolhat, miért nem bomlik el azonnal?
17. Ha van ilyen Coulomb-gát, akkor az miért nem akadályozza meg egyszer s mindenkorra a bomlást?
19. Mi taszítja a magot a deformáció irányába?
20. Mi hat a Coulomb-erővel szemben a gömbalak megtartása irányába?
21. Végtelen-e a világ, ha világon a nagy bummal létrejött valamit értjük?
23. Mi ad értelmet a véges, de határ nélküli világ lehetőségének?
24. A táguló világot hogyan kell érteni? Csak az anyag térfogata nő, vagy a tér is?
25. A táguló világot hogyan kell érteni? Nő-e a galaxisok távolsága?
26. A táguló világot hogyan kell érteni? Nő-e a galaxisokon belül a csillagok távolsága?
27. A táguló világot hogyan kell érteni? Nő-e az atommagokban a nukleonok távolsága?
28. A táguló világot hogyan kell érteni? Nő-e a méterrúd?
29. A táguló világot hogyan kell érteni? Nő-e az atomok elektronjainak a távolsága az atommagtól?
31. Változnak-e a fizikai törvények a világegyetem fejlődése során?