belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. június
24. csütörtök
HIRDETÉS
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Rekordkarambol az alagútban

A genfi nagy hadronütköztető (LHC) keddi sikeres kísérletei nyomán most arról beszél a világ, hogy új korszak született a tudományban. Egyesek szerint ez az eredmény azzal ér fel a fizikában, amihez fogható az emberiség történelmében a holdra szállás volt.

Ötvös Zoltán| Népszabadság| 2010. április 1. |9 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

bolzbang | 2010. április 9. | 19:22:03

mindig csak a végén tudjuk meg mi is történt. majd akkor beszéljünk matemaikai tévedésről.Mindig az nevet aki a végén nevet.

laci_54 | 2010. április 4. | 19:27:25

Én pedig büszke vagyok arra, hogy benne van az én melóm is a létesítményben!
Vittem oda berendezéseket.

A fekete lyukról pedig nekem más jut eszembe,
"Sötétben minden tehén fekete":)

ordító egér | 2010. április 2. | 07:26:41

Packard | 2010. április 1. | 18:59:23

A két orosz matematikus túl sok sci-fit nézett.

A fekete lyuknak tömege is van ám. Anélkül nem megy a dolog.

Packard | 2010. április 1. | 18:59:23

Azért hallgatni kellene annak a két orosz matematikusnak a szavára is, akik azt mondták: hogy parányi fekete lyukak keletkezhetnek, amik a Föld vesztét okozhatják.
Veszélyes dologgal játszadoznak ott a CERN-ben, én úgy látom.

Packard | 2010. április 1. | 18:57:46

dr Le Quak | 2010. április 1. | 14:27:40

"kellett volna egy kis filozófiát és matematikát is tanulni,"

Matematikát nyilván tanultak. Matematika nélkül portásnak nem mehet oda senki dolgozni.
Most jót nevettem.

Orienthallo | 2010. április 1. | 14:30:47

Virág elvtárs s.k.

Ott a pont!

Na eeeeez megint mekkora. Még ha '89-ben lennénk és a sutyerák magyar megállna a Graz alatti 10km-es alagútban - leállósávon persze... De 2010-ben?

Már a déli hírekben is mondták, hogy leállt a forgalom, és mikor megláttam a címet, pont arra gondoltam, hogy végül tragédia lett belőle. A legszörnyűbb, hogy simán benne volt (van) a pakliban. Sokaknak fel kéne nőni agyilag. Nekik biztos hajtási engedélyük van, nem jogsijuk :)

És milyen büszkén mutogatja majd a képeket a barma.

dr Le Quak | 2010. április 1. | 14:27:40

"Egyesek szerint ez az eredmény azzal ér fel a fizikában, amihez fogható az emberiség történelmében a holdra szállás volt."

Mások szerint meg a Holdra szállás valódi és látványos mérföldkő volt, míg az LHC-ben az erdeményeket majd évekig elemzik, és vitatkoznak rajta, hogy akkor esetleg gluon-1256 vagy fekete anyag-v4.37 ütközött-e.

Remélem, amíg ezek a jólkereső tudósok vitatkoznak a gluonokon, a Rutan fivérek saját pénzből landolnak majd ismét a Holdon, és esetleg valaki rájön hogyan lehet térhajtóművet (ami a teret "hasítja") létrehozni.

Keresik a legkisebb részecskét már mióta az idióták, ami pedig fogalmilag lehetetlen. (Mert ha létezik is, soha nem lehet bebizonyítani, hogy valóban az a legkisebb- kellett volna egy kis filozófiát és matematikát is tanulni, vagy esetleg nem kéne így hazudva lenyúlni a pénzt, mert vagy ez, vagy az igaz).

yossarian | 2010. április 1. | 13:06:17

The Big Bang Theory
(Sheldon gets drunk)
The neutron walks into a bar.
-How much is it for a beer?
-For you there's no charge.


http://www.youtube.com/watch?v=XiSGsHT1vLo&feature=related


Virág elvtárs s.k. | 2010. április 1. | 08:15:24

Akkor a protonok nem álltak meg bámészkodni, mint nálunk az autósok az M6-oson az alagútban......

HIRDETÉS
Kitörő öröm az óriásgyor...
Kitörő öröm az óriásgyorsító CMS detektorának irányító központjában
Reuters – Denis Balibouse

Március 30-án minden korábbinál nagyobb energiájú ütközésekre került sor a nagy hadronütköztetőben. Először sikerült 7 TeV-es (teraelektronvolt) ütközéseket elérni, majd ugyancsak először tudták ezt stabil nyalábokkal is megtenni. A gyorsító alagútjában történt ütközés során két 3,5 teraelektronvoltos nyaláb találkozott. Ezzel új korszak kezdődött az LHC-nál, egyúttal a nagyenergiás fizikában.

Az igazsághoz tartozik, hogy először megállt a kés a levegőben. A reggelre tervezett kísérletet ugyanis néhány órára elhalasztották az energiaellátásban fellépő zavarok, valamint a mágneses biztonsági rendszer „túlérzékenysége” miatt. A problémák észlelése utána a CERN vezetősége azonnal határozottan cáfolta, hogy a 2008. szeptemberi komoly meghibásodás megismétlődéséről lenne szó, amely miatt mostanáig kellett halasztani a projekt megvalósítását. A nehézségeken felülkerekedtek, majd beindultak a nyalábok.

„Nagyon sokan dolgoztunk együtt azért, hogy ez ma így lehessen. Talán nem túlzás a mai részecskeütközések megtörténtét a holdra szálláshoz hasonlítani” – értékelte az irányítóteremből az eseményeket a cernblogon Szillási Zoltán fizikus. Míg a holdra szállás körülbelül negyven évvel ezelőtt az akkori kor technológiai lehetőségeit feszegette, addig az LHC és a rajta található kísérletek a ma elérhető legkomolyabb technológiák használata nélkül egyszerűen megvalósíthatatlanok maradtak volna. Szillási Zoltán kollégáival együtt azt reméli, hogy hamarosan megtalálják az oly nagyon keresett részecskéket, illetve olyan új fizikai folyamatokat is látnak, amelyek talán közelebb visznek a világegyetem működésének megértéséhez.

HIRDETÉS

„A 7 TeV-es proton-proton ütközések létrehozása óriási siker. A csúcsberendezés elnyerte a világ legnagyobb gyorsítója címet” – nyilatkozta lapunknak Lévai Péter, a MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének munkatársa, a magyar ALICE-csoport vezetője. (A csúcsberendezéshez négy nagy detektor – ALICE, CMS, ATLAS és LHCb – tartozik.) A nagy hadronütköztető ezzel megvillantott valamit abból a hatalmas tudományos potenciálból, amellyel alkotói számoltak. Néhány percig a világ az LHC-ra fi gyelt, de Lévai Péter szerint most kezdődik az igazi munka: a gyorsítónak stabilan kell működnie a következő 16-24 hónapban, hogy teljesíthesse a kitűzött feladatokat: felfedezze a Higgs bozont és előállítsa a kvark-gluon plazmát – nem beszélve a meglepetésekről. Külön öröm, hogy a magyar kollégák is ott vannak a élvonalban, és munkájukkal nagymértékben hozzájárultak a kísérletek sikeréhez.

A fő cél tehát most már az, hogy folyamatosan üzemeljen a berendezés, milliószámra keletkezzenek ütközések, minél több ütközési adatot mentsenek el, a számítógépek pedig minél gyorsabban elemezzék ki a sok terabite-nyi adattömeget. Guido Tonelli CERN-szóvivő szerint a nagy felfedezésekre várni kell. Milliónyi ütközésből kell kiválasztani azt a néhányat, amely új anyagformákra, új részecskék jelenlétére utalhat. Az új eredményeket az emberek ne várják erre a hétre. Hónapok, esetleg évek alapos munkája után várható bármilyen – esetleg szenzációs – bejelentés.

 

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.