Kultúra Politika Sport Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
ÉLETMÓD
Nyugdíjemelések
Az emberi emlékezet igen szelektív és nem is pontos. Tudjuk, hogy a nyugdíjak növekszenek, ráadásul meghatározott képletek szerint, amelyeket az aktuális kormányok csak úgy tudnak befolyásolni, hogy növelik a bért és csökkentik az inflációt.
 

 
   
ÉLETMÓD
Turkáló-körkép
 
Egyeseknek felcsillan a szemük, mások undorral gondolnak mások levetett gönceire. A turizásnak mindenesetre van egy feelingje, amit nem érthet meg, aki még nem próbálta ki. A debreceni kínálatot szemlélve betértünk néhány használtruha-üzletbe. 

 
   
ÉLETMÓD
Múljon már a tél!
 
Előbújt a medve a zenekar furgonjából. Fekete birkaszőr volt a hátára terítve, arcán valami fura, szőrös maszk. Közénk állt és nézte-nézte a körben álló gyerekeket, akik a Zsuzsi vonattal érkeztek ide, Hármashegyaljára ezen a hűvös szombati napon. 

 
   
ÉLETMÓD
Káprázatos kalandtúra
 
Hadihajón aludni, felmászni egy tűzhányóra, indiánokkal vacsorázni, megcsodálni Robinson Crusoe szigetét, parolázni trónörökössel és elnökkel. Mindez csak töredéke annak a sok fantasztikus élménynek, amelynek részese lehetett egy debreceni leány.
 

 
DEOL > Életmód
  Tiszta Antarktisz
 
Szénási Miklós | 2009. szeptember 23., 14:56
 
A hó, a jég, a vad viharok félelmetes és lenyűgöző birodalmában járt. Ott, ahol akár plusz 5 fokos is lehet a nyár, de mértek már mínusz 76 fokot is. Pécskay Zoltán egyetlen magyar tudósként vett részt a Déli-sarkon kutatást végző lengyel expedíció munkájában.
 
Üdítő élmény volt Pécskay Zoltánt hallgatni a forró debreceni nyárban. Míg itt alig moccant a levegő, az Atomki tudományos főmunkatársa jeges heteket idézett fel. A geokronológiával (földtani kormeghatározással) foglalkozó kutató számára izgalmasan indult az idei év: rögtön szilveszter után az Antarktisz felé vette az irányt, ahol egyetlen magyar tudósként tagja volt a King George-szigeten kutatást végző lengyel expedíciónak.
 
Különleges világ a Déli-sark. A kontinens 90 százalékát folyamatosan jég borítja: az átlagos vastagság 2 ezer méter, de fúrtak már több, mint 3700 méter vastag jeget is. Terepi munkára csak az ausztrál nyár (a novembertől februárig tartó időszak) alkalmas. Ilyenkor a part közelében akár plusz 5 fok is lehet a hőmérséklet. (Viszont mértek már télen mínusz 76 fokot is a kontinens belsejében!)
 
– Az időjárás nagyon változékony: különösen megviseli az emberi szervezetet, amikor hirtelen százhúsz-száznegyven kilométeres szél söpör végig a tájon – mondja Pécskay Zoltán. – Az ítéletidő elől nincs menekvés. Bár vannak speciális ruhák, amelyeket kifejezetten ilyen körülményekre terveztek, az antarktiszi viharok idején jobb behúzódni a kutatóállomások épületeibe.
 
– Meglehetősen spártai módon éltünk itt a lengyel munkatársakkal. A szűk szobákban valóban csak a legfontosabb tárgyak láthatók: ágy, asztal, szék – és a begyűjtött közetminták halmaza. Az Arctowski állomás 30 éve működik, maximális befogadóképessége 45 fő. Idén megtelt a bázis. A lengyel kollégák kérése a debreceni kutató egy alkalommal 8 kiló húsból főzött gulyást, ami olyan jól sikerült, hogy meg kellett ismételni.
 
– Szigorú nemzetközi törvények védik az Antarktiszt. Ez a hatalmas földrész fantasztikusan gazdag ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban. A világ ivóvízkészletének 60-70 százaléka is itt összpontosul. Nem véletlen, hogy javában folyik a versenyfutás e területért – magyarázta Pécskay Zoltán, egyúttal sajnálkozásának is hangot adva, hogy Magyarország azok közé az államok közé tartozik, amelyek nem csupán nem tartanak fenn kutatóbázist a Déli-sarkon, de arra sem áldoznak, hogy legalább a tudósaik eljussanak a hatodik kontinensre.
 
– Semmit nem dobtunk el, minden szemetet elégettünk. Amit pedig nem lehetett eltüzelni, azt  kötelező összepréselve visszaszállítani Európába – idézte fel, micsoda fegyelem van a hulladékgazdálkodás terén arrafelé. S egy másik emlék: – Amikor a hazaúton egy utas csikket dobott a tengerbe a hajóról, a kapitány azonnal magához rendelte, és figyelmeztette, hogy legközelebb szigorú büntetésre számíthat.
 
Az Antarktisz népszerűségére jellemző, hogy sokan hajlandók csillagászati összegeket fizetni azért, hogy a kontinens partjai közelében hajózhassanak. A szabályok azonban szigorúak, ezek a luxushajók nem köthetnek ki: évente legfeljebb 50 turista partra lépése engedélyezett. Ez a világ csak lelkileg és fizikailag egyaránt felkészült kutatóknak való – ezt a debreceni tudós maga is megtapasztalhatta. S valóban, félelmetes buckák és meredek szirtek tagolják a tájat, nézzük a felvételeket.
 
– A rendkívül erős erózió, a jég romboló hatása és a vegetáció hiánya miatt a felszínt általában porózus talaj fedi. A vulkáni kőzetek felaprózódása és a meredek lejtők kialakulása jellemzi az antarktiszi tájat. Ezek következtében válik veszélyessé és sokszor kiszámíthatatlanná  a terepi munka – magyarázza Pécskay Zoltán. Egészen más a gleccserek világa – teszi hozzá –, ahol viszont csak kötéllel egymáshoz kapcsolva lehet haladni, mert a jég állandó veszélyforrásokat rejt. Persze ez a jéggel és hóval fedett világ nemcsak félelmetes, hanem egyedülálló természeti csodákkal ajándékozza meg az idelátogatókat.
 
A debreceni tudós hálás a sorsnak, hogy ezen a különleges helyen tölthetett két hónapot. Nemrég előadáson számolt be útjáról munkahelye, az Atomki előadótermében, tervei között pedig szerepel tanulmányok, vagy akár könyv írása is – elég élménye és tudományos tapasztalata gyűlt össze az Antarktiszon.


 

Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.65
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.047183990478516 másodpercig tartott.