belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. június
24. csütörtök
HIRDETÉS
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Apad a víz, árad a figyelem

Európai értelemben is versenyképes hidrobiológiai kutatóközpontot hozna létre az Akadémia

A brit kormány tudományos főtanácsadója, John Beddington szerint 2030-ra 50 százalékkal több élelmiszerre és energiára, 30 százalékkal több vízre lesz szüksége az emberiségnek. De honnan nyerjük ezt a vizet? Jelentősen csökken ugyanis a nagy folyók által szállított víz mennyisége.

Ötvös Zoltán| Népszabadság| 2009. május 8. |3 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

streszi | 2009. május 8. | 15:29:29

mi a kamu?!?!?!?

Attól hogy a folyók nem visznek annyi vizet az óceánba attól a jég még exponenciálisan olvad a sarkokon, tehát az óceánok igenis rohamosan emelkednek!

Azért arra vigyáz nagyon a sajtó zöld cenzúrája hogy csak 1-5%os évi közép vízhozamcsökkenést állítanak be 2050-re itthon. így nem tűnik soknak.
Nyári vízhozamcsökkenés még 30-40% is lesz!
az az -1-5 százalék úgy jön ki hogy télen jön egy nagy árvíz nyáron meg alig lesz víz a mederben. a szélsőséges dolgok kioltják egymást így statisztikailag jó világ vár ránk.

Az újság zöldcenzúrája vigyáz arra nehogy aztán le kelljen írni, hogy a duzzasztók értelmes, hasznos dolgok. mert akkor kiderül hogy ki nem ért semmihez....

menasagh | 2009. május 8. | 12:47:26

Ez a globális felmelegedéssel előálló vízszint növekedés akkor csak kamu ?

brysis | 2009. május 8. | 10:51:56

A magyar édesvízkészlet 95%-a felett már külföldi opció van. Vagyis csak egy lépés választ el minket attól, hogy a kormány ezt a stratégiai jelentőségű kincsünket elkótyavetyélje a rövid távú pénzszerzés és a hatalomban maradás otárán..TALÁN RÉSEN KÉNE LENNÜNK!

HIRDETÉS
A Duna Gemencnél - magya...
A Duna Gemencnél - magyar érték
Szabó Barnabás

A világ legsűrűbben lakott térségeinek folyóiban egyre kevesebb a víz - az indiai Gangesz, a nyugat-afrikai Niger, a kínai Sárga-folyó csökkenő vízhozama miatt százmilliók ivóvízellátása kerülhet veszélybe. Az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ az előbb említett hárommal együtt 925 nagyobb folyó 1948 és 2004 közötti vízhozamát vizsgálta. Ez a 925 folyam a világ folyóin lefolyó vizek 73 százalékát szállítja.

Az eredmények szerint a Csendes-óceánba a folyókból érkező éves vízmennyiség körülbelül hat százalékkal - 526 köbkilométerrel - csökkent ez idő alatt. Az Indiai-óceánba három százalékkal kevesebb víz ömlik. Amerikában a Columbia folyó hozama 14 százalékkal esett vissza. Néhány folyó, mint a dél-ázsiai Brahmaputra vagy a kínai Jangce vízhozama stabil vagy növekedett, ennek ellenére a következő évtizedekben az ezeket tápláló gleccserek eltűnése miatt hozamcsökkenésük várható.

Összességében a folyók csaknem 70 százalékánál a vízhozam csökkent. A csökkenő hozamú folyók közül ráadásul igen sok olyan területekre visz mind kevesebb vizet, ahol százmilliók élnek, ilyen például a Sárga-folyó vagy a Gangesz. Ezzel szemben az a néhány folyam, amelynek növekszik a vízhozama, gyéren lakott területeket szel át az Északi-sarkvidéken. A növekedés itt is egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható, hiszen emiatt rohamos ütemben olvadnak a hó- és jégmezők.

HIRDETÉS

Az Amerikai Meteorológiai Társaság lapjában május 15-én megjelenő tanulmány szerint a folyók apadásának elsődleges oka a klímaváltozás, amely módosítja a csapadék eloszlását, fokozza a párolgást. A számítógépes modellek szerint a jövőben a folyók tovább veszíthetnek hozamukból.

És mi a helyzet a magyar folyókkal? Látszólag nincs gond. Ingadozások kimutathatók, de hosszú távon a Duna és a Tisza vízhozama állandó - nyilatkozta lapunknak Bálint Gábor, az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője. A Felső-Tiszán azonban, úgy tűnik, növekszik az árhullámok gyakorisága, illetve nő az árhullámokkal érkező víz mennyisége.

A hazai vízügyesek nem csak vissza, előre is tekintettek. Prognózisuk szerint ötven év múlva várhatóan egy-öt százalékkal csökken a hazai folyók közepes vízhozama. A legnagyobb visszaesést a Maros vízgyűjtőjére becsülik. Bálint Gábor szerint bizonyosnak tűnik, hogy a tavaszi árhullámnak mondott árvíz nem tavaszszal, hanem a globális felmelegedés miatt már késő télen levonul a hazai folyókon.

Pálinkás József MTA-elnök szerint is alapvető probléma lesz a következő években a víz. A felszíni vizekkel kapcsolatos kutatások, az ivóvízbázis pontos felmérése, biztonsága a legsúlyosabb stratégiai kérdések közé tartozik majd. Ezért az MTA vezetése szeretne létrehozni egy európai értelemben is versenyképes hidrobiológiai központot a Duna, a Tisza és a Balaton kutatására, lehetőség szerint már jövőre. Az intézmény központja a tihanyi Limnológiai Kutató Intézet lenne. Második részlege a Dunakutató Intézet, amelyet a gödi Dunakutató állomásból alakítanának ki, de a tervek szerint más telephelyen. A harmadik részleg a Tisza kutatásával foglalkozna, ezt a debreceni Atommagkutató Intézet egyik épületében rendeznék be. A debreceni helyszínt az elnök szerint részben a költségtakarékosság indokolja. Másrészt a ivóvízbázisok mozgásának izotópos vizsgálatához szükséges műszerek jó része - mint amelyekkel például a paksi atomerőmű körüli vizek vizsgálatát végezték - itt rendelkezésre áll. Az új intézmény felállításához szükséges 300 millió forintot Pálinkás József a 2010-es költségvetésből a kormánytól, illetőleg a környezetvédelmi tárcától reméli megszerezni, lévén az új kutatóközpont többletfeladatokat lát majd el.

Az átszervezést részben személyi okok és a meglévő intézmények nem elegendő tudományos teljesítménye indokolja, ezért az elnök hangsúlyozta, a központot csak akkor hozzák létre, ha ehhez a megfelelő vezetőket is megtalálják.

A tudósok mellett a politika is tisztában van a víz stratégiai jelentőségével. Az érték kezelésével már kevésbé. A vízbázist mindenki óvni akarja, a mikéntről megoszlanak a vélemények - erre volt példa a tegnapi, a Víz - minden cseppje érték nevű konferencia.

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.