Kutatási Terület


I. Atomerőművek környezeti hatásainak vizsgálata

Vizsgálataink nagy része a levegőbe és vízi környezetbe kijuttatott radionuklidok mérését, valamint radionuklidok terjedésének modellezését öleli fel.

püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) biztonsági elemzése, biztonságos működtetése kapcsán 1998 óta folyamatos monitoring tevékenység keretében a tároló körüli észlelő kutak vízmintáinak általános kémiai jellemzőit, a fém-ion koncentrációit, a trícium, a 14C, a g-sugárzó izotópok és az össz-béta aktivitás-koncentrációk mérését végezzük. Megszerkesztettük e jellemzők eloszlási térképeit. Ezeket a méréseket kiegészítettük a vízminták stabilizotóp-arányainak meghatározásával és a vizsgálatokat kiterjesztettük a Szilágyi és Némedi patakra is. A kutakban rendszeresen mért vízszintadatok alapján megszerkesztettük a talajvíz felületének digitalizált térképét. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja a terület vízháztartásának, a talajvíz mozgásának és víz eredetének, keveredési viszonyainak megismerése volt, ami alapul szolgált a tározóból esetlegesen kijutó radioaktív szennyezők terjedésének becsléséhez.

Batch-technika alkalmazásával szorpciós vizsgálatokat végeztünk az RHFT környezetéből származó talaj/kőzet és a tározóból származó betonmintákon a 14C, 60Co, 99Tc,134Cs és 226Ra megoszlási hányadosok meghatározása érdekében. A vizsgálatok során kapott eredmények alapvető input adatai a hulladéktároló biztonsági elemzéséhez használatos modelleknek.

A biztonsági elemzést megelőző tevékenység keretében a radioaktív hulladékot tartalmazó tárolócellák állapotvizsgálata során meghatároztuk két cellában a keletkezett gázok összetételét, trícium és 14C tartalmát. Ezek mennyisége a hasonló felszínközeli tárolókra jellemző értéknek felel meg.

Részt vettünk az RHFT biztonsági elemzésének elkészítésében: “Safety Analysis of the Püspökszilágy Radioactive Waste Treatment and Disposal Facility” (PH4.12/95 ).

Folytattuk a radioaktív hulladék tárolók potenciális helyeinek izotóphidrológiai vizsgálatát. Üveghuta, Udvari és Diósberény környezetéből származó karbonát, lösz és vízmintákon komplex izotópanalitikai vizsgálatokat, 14C kormeghatározást, trícium koncentráció-méréseket végeztünk. Izotópanalitikai vizsgálatok kivitelezését és az eredmények értelmezését végeztük el a Bodai Aleurit Formációból származó víz- és kőzetmintákon.

“A Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak végleges elhelyezése szempontjából fontos izotópok aktivitáskoncentrációjának meghatározása” témán belül módszert fejlesztettünk és meghatároztuk bepárlási maradékok, iszapminták, valamint használt ioncserés gyanta 3H, 14C, 129I, 36Cl és 99Tc tartalmát. Módszerfejlesztés van folyamatban 135Cs, valamint 94Nb aktivitáskoncentrációjának meghatározására.

Ugyanezen témán belül tanulmányt készítettünk a kondicionált hulladékokban lejátszódó gázképződési folyamatokról. A hordókban keletkezett gázok vizsgálatához (mennyiségi és minőségi elemzés, izotóparány, trícium és 14C koncentráció-mérés) mintavevőt terveztünk és készítettünk. Havonta 10 hordón végzünk komplex analitikai méréseket.

Mintavételezési és mérési módszert dolgoztunk ki a paksi atomerőmű gőzfejlesztőinek hermetikusság vizsgálatához (nemesgáz izotópok mérése), a gőzfejlesztők vegyszeres tisztítási folyamatának ellenőrzésére (H2/N2 arány online mérése), a primerköri vízminták gázelemzésére, a püspökszilágyi hulladéktároló betoncelláinak vizsgálata során a cellákban lévő gáz elemzésére, a kondicionált radioaktív hulladékokat tartalmazó hordók fedőgázának elemzésére.

Folyamatban levő munkánk a BME-vel közösen a paksi nemesgáz kibocsátás monitorozása érdekében történő módszerfejlesztés.

Automatikus mintavevő berendezést fejlesztettünk ki és telepítettünk a Paksi Atomerőmű környezetében 4 db A típusú (A1, A4, A6, A8) és a dunaföldvári mintavevő állomáson (B24), amelyek segítségével 1994 óta folyamatosan végezzük a levegő radiokarbon aktivitáskoncentrációjának meghatározását. Megvalósítottuk a KKÁT kéménylevegőjében a radiokarbon aktivitáskoncentrációjának folyamatos meghatározását is.

Automatikus mintavevő berendezést fejlesztettünk ki és telepítettünk a Paksi Atomerőmű 3-4 és 1-2 blokkok kéményére, amelyek segítségével folyamatosan végezzük kéménylevegő 85Kr aktivitás-koncentrációjának ellenőrzését. Meghatároztuk a Paksi Atomerőmű energiatermelésre normált 85Kr kibocsátását.

Automatikus mintavevő berendezéseket fejlesztettünk ki és telepítettünk a primerköri víz nemesgáztartalmának negyedévenkénti mintázására. Folyamatosan végezzük a minták komplex tömegspektrométeres elemzését az 1.-4. blokkon. Módszert dolgoztunk ki a primerköri vízben oldott oxigén mennyiségének meghatározására.

Modelleztük a Paksi Atomerőműből a talajvízbe szivárgó folyékony radioaktív hulladék terjedését és kiszámoltuk a szennyeződés jövőbeli elhelyezkedését. Meghatároztuk aszivárgás valószínű helyeit és becslést készítettünk az ellenőrizetlen szivárgás mértékére. Javaslatot tettünk a talajvíz figyelő hálózat optimalizálására.

A lap tetejére >>