TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBÔL

1995/1. Március

Kormos János: A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi
Bizottsága 1995. I. félévi plenáris ülése és 1995. évi közgyûlése 137

Berényi Dénes: Debreceni Akadémiai Bizottság:
beszámoló és tervek 1994/95. 140

Gaál Botond: A DAB szak- és munkabizottságainak
tevékenysége 1994-ben 144

Tamás Attila: Tájékoztatás az 1994. évi DAB-pályázatok eredményeirôl
illetve díjazásairól, valamint a pályázati rendszer módosításairól 152

Gábor Éva: Polányi Mihály és a Polanyiana 153

Lévai Béla: Nemzetközi russzisztikai konferencia Debrecenben 155

Események (1994. november - 1995. február) 157


A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága
1995. I. félévi plenáris ülése és 1995. évi közgyûlése

Az MTA Debreceni Területi Bizottsága a korábbi közel két évtized eredményes kezdeményezéseit megtartva új hagyományokat próbál teremteni. Tradicionális rendezvényeink sorában a leglényegesebbek az évente kétszer megrendezésre kerülô plenáris ülések. Új kezdeményezés az évi közgyûlés, illetve az elsô félévi plenáris ülés és a közgyûlés egy programban történô megrendezése. Erre az eseménysorozatra került sor 1995. január 24-én -- az ország más részérôl hozzánk érkezôk által továbbra is irigyelt -- DAB székházban. A rendezvény délután 14 órakor a DAB testületi üléssel kezdôdött. Ezen részt vettek a régió akadémikusai, a szakbizottságok elnökei, a két kapcsolódó megye tudományos testületének képviselôi, néhány meghívott és a DAB vezetôsége.

Berényi Dénes, a DAB elnöke rövid megnyitójában utalt az akadémia új alapszabályzata által teremtett új lehetôségekre, feladatokra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a délutáni programban (közgyûles) a szakbizottságok munkájának illetve a DAB és a vezetôség tevékenységének ismertetését a két fô program között megosztották, s kérte a jelenlevôket az alkotó részvételre.

Ezt követôen Gaál Botond, a DAB tudományos titkára tekintette át a szakbizottságok munkáját. Általánosságban egyértelmûen élénkülés jellemezte a munkabizottságok 1994. évi tevékenységét, ha vannak alig valamit felmutató területek is. Három új munkabizottság is megalakult, és továbbiak létrehozására fogalmazódott meg igény. Az elôadó szakterületenként haladva néhány mondatban kiemelte a specifikus tevékenységeket. Ebbôl kiderült, hogy néhány szakma szerencsésen megtalálta tevékenységében a regionális jelleg érvényesítésének lehetôségét; több terület -- nem tagadva azt, hogy az érdemi munka a munkabizottságokban kell, hogy folyjon -- szakbizottság szintû rendezvényeket, fórumokat tart; törekvés figyelhetô meg a fiatal kutatók, hallgatók tudományos munkájának ösztönzésére, értékelésére; a DAB székház néhány szakbizottság tevékenységében mindennapos helyszín, egyre inkább "otthon". Külön figyelmet érdemel az a kezdeményezés, amely tisztázni kívánja a DAB szerepét az igényes ismeretterjesztés-magas szintû tudományos munka spektrumban.

Berényi Dénes kiegészítésként elmondta, hogy a kapcsolódó teljes anyagot elküldik az Akadémiának, míg egy rövidebb összegzés megjelenik a Debreceni Szemlében.

A jelenlevôk figyelmébe ajánlotta az elôttük levô egyik írásos mellékletet, amelyben a DAB vezetôség szabályozza a munkabizottságok megalakulását. Kérte, hogy munkabizottságok csak akkor létezzenek, illetôleg jöjjenek létre, ha érdemi munka illetve annak lehetôsége áll mögöttük.

A napirend szerinti 3. pontban a DAB elnöke felidézte a miskolci társszervezettel való együttmûködés történetét, amelyet szakmai és földrajzi okok egyaránt indokolnak. A szóban forgó kapcsolatot "szentesíti" a korábbi 1981-es szerzôdés megújításaként is tekinthetô Együttmûködési Megállapodás. Berényi Dénes biztatott a miskolci tudósokkal, mûhelyekkel való együttmûködésre, csakúgy mint a kassai, szlovák partnerekkel való közös munkákra, együttgondolkodásra.

Ezzel át is vezette az ülést -- kötetlen beszélgetésre invitálva -- az egyebek napirendi pontra. Ennek elsô részében egy tisztázó vita alakult ki arról, hogyan is értelmezendô a Kassai Egyetemek Szövetsége és a DAB között a közelmúltban aláírt tudományos egyezmény -- melyet a jelenlevôk írásban is megkaptak. A vitában sorrendben Kurucz Gyula, Kecskés Mihály, Gaál Botond, Csikai Gyula, Nemessályi Zsolt és Sztaricskai Ferenc vett részt, illetve többször reflektált a felvetôdött gondolatokra Berényi Dénes.

Mindebbôl kiderült, hogy a megállapodás az 1994. áprilisi debreceni rendezvény folytatásaként tekintendô, amikor is a tágabb régió tudományos, felsôoktatási intézményeinek vezetôi találkoztak. Az együttmûködést készséggel folytatnák a szlovák és lengyel partnerek -- a következô rendezvények a tervek szerint náluk lesznek, Kassán, illetve Lublinban -- s ennek a folyamatnak egyik állomását jelenti a kérdéses megállapodás. A szlovákiai kutatókhoz fûzôdô kapcsolatokat nem egyszerûsíti az a tény, hogy jelenleg lényegében nem mûködik a tudományos akadémiájuk, bár léteznek például az akadémiai intézetek illetve a kassai egyetemek szövetségei. Az lenne a szerencsés, ha a lehetô legtöbb szálon: tudományos testületeken, egyetemeken, Kárpátok Régió Tudományos Szövetségén, személyes kapcsolatokon keresztül kötôdnénk a határon túli, magyarok által is lakott területek tudományos közösségeihez. Szakmában, kutatási témákban és ne intézményekben gondolkodjunk. Lehetôleg tartsuk meg kezdeményezô-vezetô szerepünket, figyeljünk arra, hogy az angol maradjon a kommunikációs nyelv. Vigyázni kell arra, hogy ne legyen úrrá semmiféle "magyar centrikusság". A magyar intézmények közötti esetenkénti koordinációt követôen a közös érdeken nyugvó tevékenységekre kell a hangsúlyt helyezni; ezek a legkülönbözôbb pályázatok elnyeréséhez is esélyt adhatnak.

Sztaricskai Ferenc az elôzô témához fûzött gondolatai után ismételten kérte a DAB támogatását a Debrecenben tervezett gyógyszerészképzés megindításához. Általánosabban is fogalmazva kívánatosnak tartotta, hogy a regionális szervezet szerepe, súlya növekedjen az ország tudományos életében. Ez utóbbi problémához csatlakozott hozzászólásával Gyôry Kálmán, Berényi Dénes és Gaál Botond. Úgy látták, hogy a vidékiek alacsony aránya pl. a köztestületi tagok között, egy hosszabb folyamat sajnálatos tünete, amelyet determinált az elmúlt évtizedek tudománypolitikája, és amelyre rásegített a nem fôvárosi kutatók elfáradásából adódó érdektelenség.

Az ülés zárópontjaként Görömbei András a DAB Klub elnöke értékelte az elmúlt idôszak munkáját. A nagyszámú és neves elôadókat felvonultató rendezvény ellenére nem volt elégedett. A klubtagok általában -- a 30-80 fôs látogatottság mellett is -- kevesen vannak jelen, s talán ezért is marad el a beszélgetések színvonala a kívánatostól. A szakbizottságok képviselôit biztatta közös, a klub keretein belül megrendezett programok kezdeményezésére, lebonyolítására.

II.

A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága 1995. évi közgyûlése 4 óra után néhány perccel kezdôdött. (A gyülekezés pillanataiban a résztvevôket kellemes meglepetésként érte az a lehetôség, mely szerint a Debreceni Szemle ez évi köteteinek megrendelése esetén megkaphatják az eddig megjelent 6 számot is.)

Maga a közgyûlés Rák Kálmán bevezetô, üdvözlô mondataival kezdôdött. Közölte, hogy Kosáry Domokos, az MTA elnöke megtisztelte jelenlétével közgyûlésünket és elsônek kért szót.

Az Elnök úr emlékeztetett arra, hogy 4 évvel ezelôtt is itt volt, és párhuzamot vont az akkori és a mai érzései, gondolatai, kétségei között. Az akkori kételyek indokolatlannak bizonyultak, mert az Akadémia elérte, hogy nem irányítja politikai hatalom, új szabályzata van, létrejött az új minôsítési rendszer, felállt az Akadémiai Köztestület, a kutató- intézetek mûködnek, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Ma már a szakmai feladatokkal kell foglalkozni, tudományterületenként meghatározni a közeli illetve távolabbi jövô feladatait. Vállalkozó szellemre, bátor tenni akarásra van szükség. Tudomásul kell venni, hogy a "kinyílt világ kevésbé kedvezményezett polgárai lettünk". Megszûntek az elmúlt 10-20 év azon speciális -- többnyire látszat -- elônyei is, amikor a két világ határai között mozogva, gyakran híd szerepet tölthettünk be, tudományos értelemben mindenképpen.

Törekedni kell arra, hogy semmi érték ne veszhessen el. Erôsíteni kell az Akadémia és az egyetemek közötti kapcsolatot, és meg kell oldani, hogy a PhD-t szerzett fiatal kutatók még legalább 2-3 évig kutatóhelyen maradhassanak. Kifejezte reményét, hogy a XXI. század -- XVIII. század analógiájaként -- ismét a tudományos, technikai fejlôdés, a nagy elôrelépések százada lesz.

Az Akadémia elnöke dicsérôleg szólt a DAB tevékenységérôl, külön hangsúlyozva a megyei tudományos testületek megalakításában, illetve a regionális -- határon túliakat is felölelô -- tudományos együttmûködésben elért eredményeket.

Az eredeti program szerinti napirend a DAB 1994. évi munkájáról és az 1995. év terveirôl szóló beszámolóval indult. Berényi Dénes -- a napirendi pont elôadója -- bevezetôjében rámutatott arra, hogy az új alapszabálynak megfeleleôen az Akadémia Elnökségében is állandó résztvevôként jelen van a területi bizottságok képviselôje.

A munka értékelésére rátérve ismételten hangsúlyozta, hogy a DAB munkája elsôsorban a szak- és munkabizottságokban folyik. Minden más ezt van hivatva segíteni, szolgálni. Ismertette azt, hogy melyek a DAB, illetve a DAB vezetôség munkájának jellegzetes elemei, szólt az új kezdeményezésekrôl, a rendszeres, ismétlôdô, illetve egyedi rendezvényekrôl, majd késôbb a tervekrôl. Mivel beszámolójának anyaga megjelenik a Debreceni Szemlében is, ezért a részletekre itt érintôlegesen sem térünk ki. Csupán egy általános jellegû megjegyzést szerepeltetünk, amely a pályázati rendszerhez kapcsolódik. A DAB nem foglalkozik könyvkiadással, lehetôségei arra elegendôek, hogy színvonalas kiadványok megjelentetésének költségeihez járuljon hozzá szerény formában, pályázati alapon.

A második napirendi pontban Tamás Attila értékelte az új pályázati rendszer tapasztalatait, ismertette az eredményeket, és két kategóriában átadta a jutalmakat, illetve az ösztöndíjakat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szép számú pályázó között részben akadtak olyanok, akik nem feleltek meg a "kutatómunkát nem hivatásszerûen végzô" kitételnek, másrészt voltak, akik nem tudományos jellegû anyaggal pályáztak. Szerencsére akadtak színvonalas, igényes munkák, mint azt a díjazottak listája tükrözi is.

Ezt követôen Michelberger Pálnak, az MTA alelnökének felszólalása következett. Köszöntô szavait követôen elsôként a posztdoktori ösztöndíj megteremtésének szükségszerûségével foglalkozott. Ennek hiányában nincs esély arra, hogy a legtehetségesebb fiatal kutatók teljesítménye kiteljesedhessen, sôt arra is kevés az esély, hogy a pályán maradjanak. A továbbiakban szólt az Akadémia májusi közgyûlésére elvégzendô feladatokról, és az Akadémiai Köztestület tévesen értelmezett elszívó hatásáról. Végezetül megfogalmazta, hogy az Akadémiának az eddigieknél is nagyobb szüksége van a regionális bizottságok munkájára, átgondolt együttmûködésükre.

A 4. napirendi pontban került sor Vajda Mihály Lehetséges-e még filozófia korunkban? címû nagy érdeklôdéssel várt elôadására. Jelen beszámoló írója értelmetlennek tartaná az elôadás gondolatainak bármilyen formában történô összegzését, avagy egyes részeinek kiemelését. E helyett kifejezi egyetértését Rák Kálmán levezetô elnök megjegyzésével, melynek lényege szerint nem szólam, ha az elôadást rendkívül érdekesnek, elgondolkodtatónak és mélyen továbbgondolandónak tartjuk.

Ezzel véget ért a szorosabb értelemben vett közgyûlés, és a program további részében a jelenlevôk nagy élvezettel hallgatták a DOTE kórusát (karnagy: Berkesi Sándor), melyet ezen a délutánon Lak Sándor vezényelt. Mûsoruk három dalból állt:

- Viadana: Exultate iusti

- Händel: Ó csillagtermô fényes ég

- Pachelbel: Magnificat

A kórusmûvek után Görömbei András, a DAB Klub elnöke mondott bevezetôt Bíró Lajos festômûvész kiállításához. Felhívta a figyelmet arra, hogy a portrék szinte mindegyike arról tanúskodik, hogy Bíró Lajos tiszteli, szereti az embert esendôségével, örömével, bánatával együtt. A mûvész képes megragadni az elmúlás, az idô arcokat formáló jeleit.

A bô négyórás rendezvény némi harapnivaló, üdítôital, kávé fogyasztása közbeni kötetlen beszélgetésekkel zárult.

Kormos János,
a DAB természettudományi titkára


Debreceni Akadémiai Bizottság:
beszámoló és tervek 1994/95.

Az 1994-es esztendô jelentôs volt az egész magyar tudományos közösség és így a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága számára is: hosszas várakozás után megszületett az akadémiai törvény, és ezt követôen az MTA ôszi rendkívüli közgyûlése elfogadta az Akadémia alapszabályait. Ez utóbbi biztosítja a területi bizottságok képviseletét is az Elnökségben: évenként felváltva egy-egy területi bizottság elnöke tagja az MTA Elnökségének. Ez minden bizonnyal elôrelépést jelent a területi bizottságok jelentôségének az elismerésében, amelyek mint elnökségi bizottságok indultak, majd már évekkel ezelôtt ún. közgyûlési, azaz a közgyûlésnek felelôs bizottságokká váltak.

Saját ügyeinkre, a DAB 1994. évi tevékenységére visszatérve, elöljáróban két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik, hogy a DAB munkájának legnagyobb része a szak- és munkabizottságokban folyik. A DAB-nak különben jelenleg 8 szakbizottsága és 53 munkabizottsága van, ez utóbbiak közül három (kémia-oktatási, kriminológiai és kriminalisztikai, régészeti) 1994-ben jött létre. Ezek rendezvényei nem egyszer országos, sôt nemzetközi jelentôségûek. Csak -- mintegy találomra -- megemlítem a Jelenkortörténeti Konferenciát (1994. szeptember 1-2.), a Magyar Genetikusok Konferenciáját (1994. december 8-9.) és a Nemzetközi Cicero Konferenciát (1994. december 5-7.), de említhetnék sok mást is. E folyóirat hasábjain egy rövid beszámoló is megjelenik, amelyik a szakbizottságok múlt évi munkáját tekinti át (Gaál Botond). Éppen a szakbizottsági munka fontossága indokolja, hogy a DAB vezetôségi ülések állandó napirendi pontjává tettük egy-egy szakbizottság informális beszámolóját, továbbá, hogy bevezettük azt a gyakorlatot, hogy a DAB elnöke félévenként kötetlen beszélgetésre hívja meg a szakbizottsági elnököket. Mind a két esetben nagyon jók a tapasztalatok.

A másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy kétségtelenül vannak új kezdeményezések a DAB-ban, de munkánk szerves folytatása a csaknem húsz éves DAB-munkának (a DAB alapítási éve: 1976), annak tapasztalataira épít, annak hagyományait folytatja, de természetesen felhasználja a többi területi bizottság tapasztalatait is és nem utolsó sorban épít a Magyar Tudományos Akadémia majd két évszázados és a külföldi akadémiák szerteágazó, sokrétû gyakorlatára és hagyományaira.

A szorosabban vett DAB-munkára, a vezetôség által közvetlenül szervezett rendezvényekre és akciókra térve, mindenekelôtt arról számolok be, hogy az éves munkában bevezettünk bizonyos periodicitást. Mindenekelôtt, a vezetôség általában kéthetenként találkozik (kivéve a nyári és a karácsonyi-újévi szünetet; tavaly 16 vezetôségi ülés volt), mint már említettem ennek egyik állandó napirendi pontja a szakbizottságok informális beszámolója. A DAB évenként két plenáris ülést tart, az elsô félévihez a közgyûlés, a második félévi pedig kihelyezett ülés csatlakozik. 1994 második félévében ez Szolnokon volt. Ez alkalomból alakult meg az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testülete, amely mint társbizottság a DAB-hoz kapcsolódik és elnöke a DAB vezetôségének tagja (hasonlóan, mint a Szabolcs-Szatmár Megyei Tudományos Testület elnöke). Megalakulásakor jelen volt és felszólalt Kosáry Domokos az Akadémia elnöke is. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az országban ez az MTA második megyei testülete és -- mint ismeretes -- az elsô ilyen, a Szabolcs-Szatmár megyei is a DAB régiójában van.

Visszatérve a periodikus rendezvényekre nagyon hasznos a félévenként rendezett kötetlen találkozó az akadémiai tagokkal (ez már "hagyományosnak" tekinthetô, már az elôzô ciklusban elkezdôdött) és hasonlóan egy ebéd utáni kávézás a rektorokkal.

Az elmúlt ciklusban pozitív tapasztalatot szereztünk a régió országgyûlési képviselôivel rendezett találkozón is. Ezt is folytatni kívánjuk. A tavaly késô ôszre tervezett találkozót nem sikerült megrendezni az év végi feszített költségvetési vita miatt a Parlamentben.

Ismeretes, hogy tavaly új pályázati rendszerre tértünk át, a pályázatokat évente egyszer bíráljuk el (tavaly a könyvtámogatási pályázatokat májusban és novemberben is elbíráltuk, de ez nem vált be, itt is áttérünk az évenként egyszeri döntésre). A pályázatoknak külön napirendi pontot szentelünk a közgyûlésen, itt csak azt jegyzem meg, hogy van kutatási támogatási (szerény ösztöndíj jellegû összegek) és díjazási (nyomtatásban megjelent munkákra) pályázatunk. Mindkettô nem hivatásszerûen kutatást végzô kollégák számára (középiskolai tanárok, kórházi vagy háziorvosok, lelkészek, nem kutatómérnökök, könyvtárosok stb.). Úgy látszik, hogy az új pályázati forma bevált, a korábbi, szinte holtponton lévô DAB pályázati élet megélénkült, több mint félszáz pályázat érkezett be. Meggyôzôdésem, hogy ezzel az új pályázati rendszerrel a DAB mintegy kultúrmissziót teljesít.

Az elmúlt év két "központi" DAB rendezvényérôl, amelyeket tehát nem egy szak- vagy munkabizottság, hanem a DAB vezetôsége tart kézben, szeretnék még beszámolni. Az egyik a Vezetô Tudósok Nemzetközi Regionális Találkozója (április 28-29.), amelyen Debrecen szélesebb értelemben vett nemzetközi régiójából öt országból mintegy negyvenen vettek részt: rektorok, kutatóintézeti igazgatók és néhány más kiemelkedô tudós. A kiválasztott két témakör: a kutatás és felsôoktatás, ill. a tudomány és társadalom viszonya volt. Az egyik esetében a bevezetô elôadást a kassai Safárik Egyetem rektora (L. Bukovsky), a másikban Kolozsvári Orvostudományi Egyetem rektora (O. Pascu) tartotta. A tárgyalás nyelve angol volt. A találkozó megrendezésében az az elv vezetett bennünket, hogy az országhatárokat nem szabad törésvonalaknak tekintenünk, különösen a tudományban nem. A kezdeményezésnek folytatása lesz, ebben az évben Kassán kerül megrendezésre hasonló találkozó, természetesen más aktuális témákkal. Itt kell megemlítenünk, hogy ugyanebbe a koncepcióba illik az az együttmûködési szerzôdés, amelyet a Kassai Egyetemek Szövetségével kötöttünk.

A másik rendezvény, amelyet röviden megemlítek a Regionális Muzeológus Találkozó, amely a már említett szolnoki ôszi DAB üléshez csatlakozva került megrendezésre. Ezzel különös hangsúlyt kívántunk adni a múzeumok tudományos eredményeinek és problémáinak, mert a múzeumokról mint kutatóhelyekrôl sokszor megfeledkeznek.

Meg kell még említenem klubunkat, amelyet Görömbei András kollégánk vezet és ennek keretein belül érdekes mûsorokat szervezett (Makó Béla elôadása, a Csokonai Színház egyes mûvészeinek bemutatkozása, a finn nagykövet meghívása, stb.). Ez valójában többet is érdemelne egy mondatnál.

Szólnom kell erôfeszítéseinkrôl a debreceni Bay Intézet létrehozására. Ezek részleteibe nem kívánok itt belemenni: számos kisebb siker és kudarc jellemzi ezeket az erôfeszítéseket. Ez ügyben folyamatosan tárgyaltunk és tartottuk a kapcsolatot a debreceni önkormányzattal és a Bay Zoltán Alapítvány kuratóriumával. Törekvésünk eddig nem vezetett eredményre, de folytatjuk a küzdelmet és bízom benne, hogy végül sikerre visszük az ügyet. Egyébként a DAB keretén belül az egyetemek és az ATOMKI szakértô képviselôibôl alakult egy munkacsoport, amely az intézet koncepciójától kezdve minden a létesítendô intézettel kapcsolatos aktuális kérdést megtárgyal és kialakítja a megfelelô álláspontot.

Ha nem is volt olyan szoros a kapcsolat a régió többi önkormányzatával, mint a Debrecen városival, ez mégis jónak mondható mind Nyíregyháza, mind Szolnok, mind a három megyei közgyûlés esetében. A DAB vezetôsége 1993 októberi megválasztása után látogatások során vette fel velük a személyes kapcsolatot. Egyébként az említett önkormányzatok hathatós (pénzügyi) támogatása nélkül nem jöhettek volna létre és nem mûködhetnének a megyei tudományos testületek se. Ezt a személyes kapcsolattartást folytatjuk az újonnan megválasztott önkormányzatok vonatkozásában is.

Itt említem meg, hogy a Miskolci Akadémiai Bizottsággal szerzôdést kötöttünk. Ezt nemcsak a két bizottság székhelyének viszonylagos közelsége indokolja, de az is, hogy szakmailag is, és más tekintetben is kiegészítjük egymást. A két vezetôség évenkénti látogatások során cseréli ki tapasztalatait. Tavaly kivételesen egy debreceni és egy miskolci találkozásra is sor került.

Megemlítem még, hogy bevezettük, hogy jelentôsebb események elôtt sajtótájékoztatót tartunk a DAB-ban (a DAB-közgyûlés elôtt is tartottunk). Ez nagyon fontos a társadalommal való kapcsolattartás, annak informálása szempontjából.

Meg kell még végül emlékeznem beszámolómban a Debreceni Szemlérôl. Ez a folyóirat, amelyet a DAB és a Debreceni Universitas újraindított (elôdje 1927-tôl 1944-ig jelentôs országos kulturális-tudományos szerepet töltött be) a Debreceni Önkormányzat pénzügyi támogatásával, országos vonatkozásban is hiánypótló folyóirat (felvállalja a társadalom- és természettudományok teljes körét a vezetô értelmiség szélesebb rétegei által befogadható színvonalon), ugyanakkor mintegy a DAB "közlönye" is. Pl. ez a mostani és más DAB beszámolók is ebben a folyóiratban jelennek meg és nem külön kiadványokban, mint a többi területi akadémiai bizottság esetében.

Az 1995-ös év terveire, feladataira térve mindenekelôtt folytatjuk az elôzôekben részletesebben ismertetett periodikusan (kéthetenként, félévenként stb.) visszatérô rendezvények gyakorlatát. A kéthetenként tartandó vezetôségi ülések esetében -- mint új kezdeményezést -- tervezzük, hogy félévenként egy-egy kibôvített kihelyezett vezetôségi ülést tartunk. Elsôként Hajdúböszörményre gondolunk. Az ôszi kihelyezett plenáris DAB-ülés Nyíregyházán lesz és az ottani Megyei Tudományos Testület közgyûléséhez fog kapcsolódni, közösen kialakított programmal.

DAB-vitát szándékozunk rendezni az új akadémiai doktori címrôl fôleg azzal a céllal, hogy a különbözô szakmák képviselôi tájékoztassák egymást ennek a címnek a szakterületükön kialakítani szándékozott nívójáról, továbbá viszonyáról az egyetemi habilitációhoz képest.

Nagy érdeklôdés elôzi meg azt a "nyelvi fórumot", amelyen különbözô szakterületek képviselôi fejtik ki majd bevezetôben, hogyan látják az idegen nyelvi (fôleg angol) hatásokat a magyar szaknyelvre.

A tavalyihoz hasonló, mégis kicsit más vonatkozású lesz "A magyar tudományosság a környezô országokban" c. nemzetközi konferencia, amely országosan is úttörô kezdeményezésnek látszik. Erre a környezô országok magyar tudományos egyesületeinek, intézményeinek képviselôit hívjuk meg kölcsönös ismerkedésre és bemutatkozásra.

Több, az egész tudományos közösséget vagy annak nagy részét érintô elôadást tervezünk (központi DAB-elôadások). Így vendégünk lesz A. Dihle, a Heidelbergi Tudományos Akadémia volt elnöke, I. Supek, a Horvát Tudományos és Mûvészeti Akadémia elnöke, S. Ting, Nobel-díjas fizikus, az MTA tiszteleti tagja pedig elôreláthatólag a DAB-ban fogja tartani székfoglaló elôadását.

"A felvilágosodás fordulata a magyar irodalomban" országos konferencia (márc. 23-25) nem szakbizottsági, hanem DAB-rendezvény lesz, hasonlóan az informatikáról, annak oktatásáról rendezendô konferencia is, amelynek idôpontja még nincs meghatározva.

Szeretnénk a Megyei Levéltári Napokat a DAB égisze alatt regionálissá bôvíteni, továbbá a DAB a "soros" a területi bizottságai elnökeinek és tudományos titkárainak szokásos évi találkozója megrendezésében, amely nagyon fontos alkalom a tapasztalatcserére és egyes kérdésekben közös álláspont kialakítására.

Régebben felmerült az igény arra, hogy az egyes tudományos témák, kutató csoportok bemutassák eredményeiket a szélesebb tudományos közösségnek. Ezért megpróbálunk kezdeményezni egy rendezvény-sorozatot "Kutatómûhelyek bemutatkozása" címmel.

A DAB egyik funkciója, hogy konferenciákat, tudományos vitafórumokat szervez. Vannak azonban más feladatai is, amikor a tudományos közösséget képviseli a társadalom elôtt, ill. ennek a közösségnek a potenciálját felhasználva segít a társadalomnak a tudományos megközelítést igénylô problémák megoldásában.

Így a Megyei Munkaügyi Központ kérésére felvettük velük a kapcsolatot a megfelelô munkabizottságok bevonásával a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákat illetôen. Hasonlóan fel kívánjuk venni a kapcsolatot a Kereskedelmi és Iparkamarával is. Ilyen jellegûek különben a Bay Intézet létesítésére vonatkozó erôfeszítéseink is. Ugyancsak a társadalom képviselôi részérôl merült fel igény valamiféle mûszerkataszter elkészítésére legalább a legnagyobb mûszerekrôl.

Végül ez évi feladataink közé tartozik a DAB új szervezeti szabályzatának elkészítése, amelyet az utóbbi évek számos változása, de különösen az új akadémiai törvény és alapszabály tesz szükségessé. Erôfeszítéseket kell tennünk -- és ebben kérjük az egész tudományos közösség segítségét -- egy DAB Alapítvány létrehozására, amely segítené a DAB-ot sokirányú feladatai végrehajtásában.

Befejezésül azt szeretném megjegyezni, hogy ugyanakkor, amikor ezek az évi tervek beleilleszkednek távlati elképzeléseinkbe, valójában az egyes kisebb tudományos közösségekben és a különbözô megbeszélések, találkozások során formálódtak ki. A felvetések, ötletek, igények száma sokkal nagyobb, mint amelyek ténylegesen belekerültek az 1995-ös tervbe, azonban a lehetôségeket és erôinket mérlegelve alakítottuk ki végül is azt a konkrét évi tervet, amelyet a fentiekben igyekeztem bemutatni.

Berényi Dénes,
a DAB elnöke


A DAB szak- és munkabizottságainak
tevékenysége 1994-ben

A DAB munkájának jelentôsebb hányada a szakbizottságokban, illetve azok munkabizottságaiban folyik. Ismert tény, hogy nálunk 8 szakbizottság mûködik, összesen 53 munkabizottsággal. 1994-ben alakult meg a kriminológiai és kriminalisztikai munkabizottságunk Szolnok székhellyel. Ez a munkabizottság közvetlenül a DAB vezetôségéhez tartozik, ugyanis az ôt bekebelezô majdani "felettes" szakbizottság még csak alakulóban van. Ígéretes elmozdulás történt a jogi szak- vagy munkabizottság megalakulása felé, a végleges megjelenése azonban még várat magára. Megalakult a kémia oktatási munkabizottság, a Kémiai Szakbizottság szándéka szerint. Várhatóan további munkabizottságok alakulnak rövidesen, tervezésük megkezdôdött 1994. folyamán. Ilyenek az orvostörténeti és az infektológiai munkabizottságok.

Az I. sz. Társadalomtudományi Szakbizottságban négy munkabizottság mûködik. Az irodalomtudományi munkabizottság szeptemberben a Németh László Társasággal és a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékével közösen kétnapos konferenciát szervezett Németh László drámaírói tevékenységérôl. A nyelvtudományi munkabizottság foglalkozott a jelnyelv kutatásának regionális és országos lehetôségeivel, megrendezte a rokon népek napját, fogadta Finnország budapesti nagykövetét, aki nagysikerû elôadást tartott a DAB Székházban a finn-magyar kapcsolatok jelene és jövôje témájában. A néprajzi munkabizottság Nagykôrösön, Túrkevén, Karcagon és Vásárosnaményban tartott eseményeken vett részt, mindenhol tevôlege-sen, elôadások tartásával. A kultúra-kutatási munkabizottság 1994-ben három ülést tartott: Szabó Pál parasztíró életmûvérôl, a magyar mûvelôdéspolitika európai összefüggéseirôl és a miskolci elit réteg dualizmus kori helyzetérôl.

A II. sz. Társadalomtudományi Szakbizottság számos nemzetközi és hazai konferenciát, kongresszust szervezett. A filozófiai munkabizottság rendezte a Hegel Társaság 20. kongresszusát, a klasszika-filológiai munkabizottság a Cicero konferenciát. A politikatudományi munkabizottság lengyel tudós vendéget fogadott, hogy a demokratikus átmenet bel- és külpolitikai problémáiról konzultáljon. Általában törekedtek nemzetközi kapcsolatainkat ápolni, gyarapítani. A pszichológiai munkabizottság Kelemen László emlékülést rendezett, a történettudományi munkabizottság Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából vendégül látta a hazai és romániai magyar Kossuth-kutatókat. De foglalkoztak a történetírás problémáival, szociológiai és politológiai kérdésekkel is. A közgazdasági munkabizottság a XXXII. Közgazdász-vándorgyûlés megszervezésére összpontosította erejét, s tudományos igénynyel tárgyalták meg a privatizáció problematikáját. A településtudományi és agroökonómiai munkabizottságok az alföldi régió sokirányú tudományos fejlesztése érdekében szerveztek tanácskozásokat. A neveléstudományi munkabizottság programjából kiemelkedik a vásárosnaményi pedagógustábor, a hajdúböszörményi "játékpedagógiai" konferencia, az oktatáspolitikai konferencia és Tóth László köszöntése tudományos ülés keretében. A politológiai munkabizottság bevonta munkájába, vitaalkalmaira az egyetemi hallgatókat is.

A Mûszaki Szakbizottságunk csak három munkabizottsággal dolgozik, de egyre intenzívebb munkálkodás tapasztalható területükön. Létrehozták mûködôképes szervezetüket megfelelô személyi állománnyal. A MAB-bal és a nyíregyházi testületekkel egyre szorosabb és aktívabb együttmûködést valósítanak meg. A közlekedési és távközlési munkabizottság közremûködött a MATÁV fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, Debrecen tömegközlekedési fejlesztésének vizsgálatában. A gépipari munkabizottság folyamatosan támogatja bázisiskolája, az Ybl Mûszaki Fôiskola oktatási fejlesztését. Részt vett a tantervek korszerûsítésében, a tiszántúli mûszaki felsôoktatás fejlesztésének munkálataiban, s megtervezték a gépészmérnöki szakot, a menedzser szakot és a mérnök-tanár szakot. Az építôipari munkabizottságban a város hulladékgazdálkodásának modern mûszaki, szervezési és szabályozási kérdéseit elemezték. A kicsiny mûszaki szakbizottságunk továbbra is élvezi valamennyi nagy szakbizottság támogatását. Munkájában kapcsolatot tart a Miskolci Akadémiai Bizottság munkabizottságaival.

A Környezettudományi Szakbizottság 9 munkabizottságának munkájában jól tükrözôdik az ökológia interdiszciplináris jellege, a különbözô elméleti és gyakorlati kutató- és munkahelyek közös munkálkodása. A programok kialakításában a munkabizottságok -- lehetôség szerint -- törekedtek a nemzetközi kapcsolatok bôvítésére, s különös gondot fordítottak a szomszédos országokkal való együttmûködésre.

A különbözô elméleti és gyakorlati kutató- és munkahelyek együttmûködését tükrözik az alábbi programok:

A vízi ökológiai munkabizottság:

A természetvédelmi és paleoökológiai munkabizottság:

A környezet-egészségtani munkabizottság:

A szárazföldi ökológiai munkabizottság:

A mikrobiális ökológiai munkabizottság:

Az alkalmazott ökológiai munkabizottság:

A tájföldrajzi munkabizottság:

A humánökológiai munkabizottság:

A populációbiológiai munkabizottság:

A nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, bôvítésére és a kapcsolatok erôsítését példázzák az alábbi programok.

A vízi ökológiai, valamint az alkalmazott ökológiai munkabizottság -- a KLTE Ökológiai Tanszékével közösen -- látta vendégül májusban Arnold Nauwerck profeszszort és dr. Barbara Ritterbusch-Nauwercket, az Osztrák Tudományos Akadémia Mondsee-i Limnológiai Intézetének vezetôjét és kutatóját, akik két alkalommal is tartottak elôadást.

A természetvédelmi és paleoökológiai munkabizottság Ember és környezet címmel tanulmányutat szervezett az Alföld legidôsebb lakóházának (kb. 7000 BP év) megtekintésére Jászberényben, az ásatás helyén. A résztvevôk meghallgatták a lelet felfedezôjének és régész szakembereknek az értékelését. Tanácskoztak a munkabizottság kutatásban való részvételének lehetôségeirôl. A tanulmányúton vezetô hazai régészekkel (Kalicz Nándor akadémikus, Makkay János professzor, Racyky Pál ELTE tanszékvezetô), valamint olasz, osztrák, német és angol régészekkel és geológusokkal közös szakmai megbeszélésre is sor került.

A természetvédelmi és paleoökológiai munkabizottság tagjai közül dr. Sümegi Pál társelnök, Tóth Albert titkár és Brain Mihály angliai (Cambridge-i Egyetem) tanulmányúton vettek részt (szeptember 25-tôl október 10-ig). A tanulmányút célja volt a paleoökológia modern módszereinek megismerése és alkalmazása a hazai természetvédelmi területek fejlôdéstörténetének vizsgálatában; a védett fauna- és flóraelemek, ill. társulások idôbeli változásainak nyomon követése védett magyarországi lápi és mocsári területeken (pl. Bátorligeti-láp, keleméri Mohosok, a kállósemjéni Nyárias, beregi lápok); új flóra- és faunatörténeti események feltárása a Kárpát-medencében (pleisztocén és holocén faunareliktumok, pleisztocén lomboserdô fúgiumok), a mai állatvilág és vegetáció kialakulása, korai emberi hatás kimutatása és jelentôségének tisztázása, neolitizáció archeológiai és paleoökológiai szemszögbôl.

A mikrobiális ökológiai munkabizottságnak igen jó kapcsolatot sikerült kiépítenie a franciaországi nancy-i és a lyoni egyetemen, Reisinger és Rohr professzorokkal. Az általuk tartott elôadások bemutatták a franciaországi graduális és posztgraduális (PhD-) képzést, az ottani mikrobiális ökológiai kutatások irányait.

A Matematikai és Fizikai Szakbizottság legjelentôsebb tennivalója 1994-ben az Universitas informatikai hálózatának kiépítése volt. November 11-én volt a hivatalos átadás és egyben gyakorlati bemutató itt a DAB Székházban. A valamennyi egyetemet érintô, sôt a DAB épületébe is bevezetett rendszer a város büszkeségévé lett. A megvalósításban dr. Terdik György docensnek kimagasló szerepe volt.

A matematikai munkabizottság ismét megrendezte a hagyományos nemzetközi differenciál-geometriai tanácskozását Tamássy Lajos professzor szervezésében.

A szakbizottságok között erôsödô kapcsolatok szép példája a Matematikai-Fizikai és a Környezettudományi Szakbizottság közös rendezésében megtartott munkamegbeszélés, amelyen egymástól távoli területen dolgozó kutatók találkoztak. A megbeszélés eredményeként az ATOMKI egyik új berendezése, a pásztázó proton-mikroszonda sikeres alkalmazásra talált geológiai minták, az ún. mikrotektitek kutatásában.

A Kémiai Szakbizottság 1994. januárjában egy újabb munkabizottságot hozott létre. A kémia tanítása munkabizottság elnöke: dr. Bot György ny. egyetemi tanár lett. A szakbizottság havonkénti alkalmakat hirdetett.

A gyógyszer és vegyipari munkabizottság elôadásra hívta az érdeklôdôket, melynek címe A korszerû molekulatervezés hatásos eszköze: a Cambridge krisztallográfiai adatbázis. Az egész szakbizottság részt vett a szervezésben, amikor az OMFB elnöke tartott elôadást Az ionszelektív elektródok problémái címmel. A MAB és a DAB jó együttmûködését mutatja, hogy az analitikai kémiai munkabizottságok közösen rendezték meg a kilenc elôadásból álló kromatográfiás szimpóziumot a Miskolci Egyetemen. A Kaotikus elektrokémiai folyamatok címmel szervezett elôadóülést az elektrokémiai és kolloidkémiai munkabizottság, s ekkor került sorra az Atomspektroszkópiában mintabevitel céljából elôállított nedves és száraz aeroszolok összetétele, morfológiája és transzportsajátságai címû elôadás is. A polimer munkabizottság a polimerek orvosi és gyógyszerészeti alkalmazásával foglalkozott egy öt elôadásból álló sorozat meghallgatásával. A mezôgazdasági és élelmiszertechnológiai munkabizottság a növénytermesztési munkabizottsággal közösen brit-magyar szemináriumot szervezett Use of the new results of the plant-environment scientific research in higher education címmel. Itt hat elôadás hangzott el. Az esztendôt az analitikai kémiai munkabizottság elôadóülése zárta, melynek két témája volt: Új elemzési módszerek szervetlen anyagok vizsgálatára, különös tekintettel a környezetanalitikára és Flow Injection Analysis.

A Kémiai Szakbizottság különös gondot fordított külföldi kapcsolatainak ápolására és a szakterület nemzetközi fejlôdésére.

A Mezôgazdasági Szakbizottság mintegy 100 tudományos fokozattal rendelkezô taggal végzi munkáját. Hat munkabizottsága igen aktív tevékenységrôl tud számot adni. Elôtte azonban el kell mondani, hogy 1994-ben három nagyobb rendezvényt is szakbizottsági keretek között tartottak meg, mivel témájuk valamennyi munkabizottsági szakterületet átölelt. Elkészítették az Észak- és kelet-magyarországi regionális agrárkutatási programot a DAB és MAB közremûködésével. Vitája még ezután várható. A Mezôgazdasági Szakbizottság két alkalommal adta ki 1994-ben a legkiválóbb tudományos diákköri munkák elismerésére a TDK Nívódíjat. Ezek után érdemes figyelni a munkabizottságok tevékenységére.

A növénytermesztési munkabizottság 5 rendezvényt tartott, mintegy 400 fô részvételével. Ezen belül 2 rendezvényén (A biológiai alapok szerepe az alternatív növénytermesztésben, illetve Manninger G. Adolf emlékülés) mintegy 300-an vettek részt. Részt vettek, illetve elôadtak neves hazai kutatók, oktatók és a külföldi szaktekintélyek is. A másik három csak szûkebb szakmai köröket érintô rendezvény, ún. "mûhelymunka" volt. Pl. Ceres kukorica-modell validálása a DATE kísérleti adatai alapján (Ricchi professzor részvételével a Michigani Egyetemrôl A minôségi búzatermesztés kérdései), stb.

Az állattenyésztési munkabizottság egyik leglátogatottabb rendezvénye a Gyepgazdálkodás az állattartás szolgálatában címû tudományos tanácskozás volt, mintegy 180 fô részvételével három szekcióban és neves elôadókkal. Az egyetemmel közösen szervezték Vinczeffy Imre professzor születésének 70. évfordulója tiszteletére. A munkabizottság társrendezôje és szakmai szakértôje volt a FARMER EXPO keretében megtartott és számos külföldi elôadót is fogadott Sertéstenyésztési Nemzetközi Tanácskozásnak. Kisebb rendezvényeik elsôsorban a külföldi elôadókkal, vendégekkel való találkozások, vitaülések voltak.

Az agrárökonómiai munkabizottságnak 4 rendezvénye volt, mintegy 150 résztvevôvel. Ezeken kiemelt szerepet kaptak a Mezôgazdaság szabályozása, illetve Az agrárpolitika aktuális kérdései. Ezekre a kisebb létszám mellett a nagyfokú vitakészség volt a jellemzô. Jelentôsnek tartjuk W.J.M. Merijman wageningeni professzor elôadását, amelyet Erôforrások fenntartásának menedzsmentje címen tartott, nagy érdeklôdés mellett.

A kertészeti munkabizottság 2 rendezvényén, mintegy 40 fô vett részt és fôleg a tájjellegû biológiai alapok (fajták) kérdéseivel (nemesítés, fajtafenntartás elterjesztésével) foglalkoztak.

Az erdészeti és vadászati munkabizottság 2 rendezvényén, mintegy 20-an vettek részt. Fôleg a mezôgazdaság és a vadgazdálkodás, valamint a természetvédelem aktuális kérdéseivel (összehangolásával) foglalkoztak. Megjegyezzük, hogy az elmúlt évben viszont az erdôgazdálkodás volt a központban, annál is inkább mert a kártalanítás komoly gondot jelentett, amelyet az államirányítás vonalán is jeleztünk a DAB elnökének egyetértésével és aláírásával. A munkabizottság aktívan részt vett az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának 70. évfordulójára rendezett emlékülés megtartásában.

A mûszaki munkabizottságunk önálló rendezvényt ez évben nem tartott, de részt vett több munkabizottság rendezvényeinek megszervezésében, valamint a GATE Nyíregyházi Mezôgazdasági Fôiskola kara által szervezett konzultációkon, tudományos megbeszéléseken. A munkabizottság kis létszáma (7 fô tudományos minôsített) szétszórtsága, a mezôgazdasági gépesítés krónikus helyzete miatt még keresi a "helyét" a régióban.

Az Orvostudományi és Biológiai Szakbizottság -- Az 1994. évet a DAB Orvostudományi és Biológiai Szakbizottsága 12 munkabizottsággal kezdte, ami az év folyamán számában gyarapodott. Tizenharmadikként az orvostörténeti munkabizottság Zajácz Magdolna professzor szervezésével, majd elnökletével. Tizennegyedikként az infektológiai munkabizottság van megalakulóban. Elnöke dr. Orosz László, a DOTE II. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense.

Az endokrinológiai munkabizottság négy területen szervezett tudományos ülést, az endokrin betegségek gyógyszeres és sebészeti terápiájában, anyagcsere betegségekben, metabolikus csontbetegségekben és tanulságos endokrin esetek témájában. 1994. november 21-én a DAB székházban az Onkológiai Munkabizottsággal közösen tartottak tudományos ülést, közel 80 fôs részvétellel. Az endokrinológiai munkabizottság tagjai a Magyar Nôorvos Társaság tavaszi 25. Nagygyûlésének, valamint az augusztusi Endokrin Kongresszusnak is aktív szervezôi voltak. Így a munkabizottsági tagok számos tudományos ülésen hasznosították a DAB által nyújtott fórumokat, kapcsolatokat. 1994. október 28-30-án a DAB keretében rendezték meg a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság III. kongresszusát az endokrinológiai és a gyakorlati és kísérletes sebészeti munkabizottságok támogatásával.

A farmakológiai és gyógyszerészeti munkabizottság aktív évet zárt. 1994. május 11-12-én munkabizottságuk a DAB székházban a Magyar Farmakológiai Társaság Immunfarmakológiai Szekciójával és a Magyar Immunológiai Társasággal közösen, országos részvétellel, immunfarmakológiai konferenciát rendezett. A 9 referátum mellett elôadások hangzottak el, poszterek kerültek bemutatásra. 1994. június 1-3. között Debrecenben a Magyar Kemoterápiai Konferencia a munkabizottság támogatásával került megrendezésre. 1994. november 28-án a Magyar Farmakológiai Társaság Immunfarmakológiai Szekciója, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerkutatási Szakosztálya szintén a munkabizottság támogatásával, nemzetközi részvétellel tudományos ülést rendezett Gyulladásos mediátorok szerepe a makrofágok tumorgátló hatásában címmel.

A geriátriai munkabizottság interdiszciplináris témákban számos rendezvényt tartott a "nagyközönség" számára, melyeket jelentôs érdeklôdés kísért, 1994. május 11-én tudományos fórumot tartottak a DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Fôiskolai Karán. November 5-én Közösségek és csoportok szerepe az idôsek pszichés integrációjának megôrzésében címmel a DAB székházban tudományos ülést rendeztek. A munkabizottság tagjai a gerontológia tantárgy oktatását is végzik a DOTE-n, ami azt bizonyítja, hogy egy munkabizottsági kezdeményezés egyetemi tantárgy születéséhez vezethet.

A gyakorlati és kísérletes sebészeti munkabizottság 1994-ben két nagyobb szabású tudományos ülést rendezett. Hagyományainkhoz híven most is bevonták a DAB vonzáskörébe tartozó megyék sebészeti osztályait is. 1994. május 13-án rendezték meg Az endoszkópos sebészeti beavatkozás gyakorlati eredményei címû tudományos ülést a DAB székházban. A 30 elôadás és a 250 résztvevô jelzi a rendezvény hatásosságát. 1994. október 21-én Szolnokon a munkabizottság a Magyar Sebészet Társaság Dél-Magyarországi Szakcsoportja, a HIETE és a Hetényi Géza Kórház Sebészeti Osztálya szervezésében másodízben rendezte meg a Nyelôcsô Sebészeti Klub újabb tudományos ülését A nyelôcsô és a colorectalis anastomosisok témakörben. A munkabizottság és a DOTE Kísérletes Sebészeti Intézete mikrosebészeti tanfolyamokat indit a DOTE Traumatológiai Tanszékének támogatásával.

Az immunológiai munkabizottság az 1994-es évben a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését kívánta elérni. Kapcsolatot építettek ki Stanley G. Nathensos profeszszorral, egy Amerikai Egyesült Államok-beli Immunológiai és Mikrobiológiai Intézet vezetôjével, valamint T. Taguchi és S. Tsukagoshi professzorokkal, a Japán Chemotherapy Centerbôl, Tokióból. Ezekben a témakörökben elôadássorozatot indítanak a DAB és a DOTE közös szervezésében.

Az izomkutató munkabizottságban öt tudományos ülést szerveztek 1994-ben meghívott elôadókkal, mint dr. Annegret Herrmann-Frankkal, Ulmból, az Alkalmazott Élettani Intézetbôl. Szintén ebbôl az intézetbôl érkezett dr. Werner Melzer. A további elôadók hazai kutatók voltak. A munkabizottság önálló workshopot szervezett Az intracelluláris kalcium koncentráció-változások szabályozása címmel 1994. szeptemberében. A munkabizottság tagjai számos nemzetközi rendezvényen vettek részt, képviselték a DAB-ot. Ezek közül néhány: 1st Congress on Muscle Disorders, Athen; Amerikai Biofizikai Társaság, New Orleans; Magyar Élettani Társaság, Budapest.

A mentálhigiénés munkabizottság gazdag programot teljesített 1994-ben. Augusztus 18-19-én a DAB székházban Az Alzheimer-kór-kutatás Magyarországon címmel konferenciát tartottak széles nemzetközi részvétellel. Március 28-án ugyancsak külföldi résztvevôkkel pszichofarmakológiai rendezvényük volt A Prozac (fluoxetin) farmakológiája és szerepe a klinikai gyakorlatban címmel. Április 9-én Szorongásos betegségek diagnosztikája és terápiája, különös tekintettel a pánikbetegségre címû DAB rendezvényük a gyakorlat számára is készült. Május 13-i DAB-szimpóziumok témája Seropam, a legszelektívebb szerotonin reuptake-gátló antidepresszáns volt.

A thrombosis és haemostasis munkabizottság rendszeres rendezvényei 1994. február 28-án indultak a DOTE II. sz. Belgyógyászati Klinikáján, majd tovább folytatódtak a DAB székházban, április 14-én. Ezt a tudományos ülést a Chinoin Gyógyszergyárral közösen szervezték, A thromboemboliás megbetegedések korszerû megelôzésérôl címmel. Május 24-én a munkabizottság tagjai tartottak elôadásokat, amit ismét a DAB székházban június 13-án újabb jelentôs rendezvény követett A vascularis haematológia témakörben. Az 1994. év utolsó munkabizottsági rendezvénye november 28-án volt, dr. Hársfalvi Jolán tudományos kutatási eredményeit ismertette.

Az onkológiai munkabizottság 1994-ben aktív idôszakot teremtett. Számos tudományos ülést vittek sikerre. 1993. december 6-án A klinikai onkológia néhány aktuális kérdése címût, majd 1994. május 9-én elôadássorozatot kezdtek el, melynek témája Modern diagnosztikai és terápiás eljárások a klinikai onkológiában volt. A résztvevôk száma 100 körüli volt. 1994. október 21-én munkabizottságuk a Magyar Onkológusok Társasága Észak-Kelet-Magyarországi és Dél-Magyarországi Tagozatával közös elôadássorozatot tartott. Ugyanekkor az Endokrinológiai Munkabizottsággal rendeztek közös tudományos ülést.

A sportbiológiai és mozgásszervi munkabizottság nagyon aktív, a DAB által biztosított lehetôségekkel élô évet zárt. 1994. március 4-én A médiumok felelôssége az egészségnevelés címmel tartottak rendezvényt. 1994. április 7-én A gyógytestnevelés problémái, majd 1994. április 22-én A családi boldogsághoz vezetô utak voltak a témák. 1994. május 20-án a munkabizottság A doppingkérdés helyzete ma címû vitaestet rendezett. 1994. szeptember 8-án Ifjúsági leánysportolók komplex vizsgálata volt a terület. 1994. október 14-én Nyíregyházán tartottak tudományos ülést, a Jósa András Kórház-Rendelôintézet Tudományos Bizottsága és Orthopaediai Osztálya rendezésében. A téma A térdizületi prothesisek alkalmazása volt. 1994. november 24-én a munkabizottság a DOTE Orthopaediai Klinikával együtt a Gerincbetegségek és a sport kérdését vizsgálta.

A DAB Klub összejövetelei 1994-ben

1. Énekelt történelem -- Kobzos Kiss Tamás elôadóestje (február 18.)
2. Lengyel választások - magyar tanulságok -- Beszélgetés dr. Bogdan Goralczykkal a budapesti lengyel nagykövetség elsô titkárával (február 24.)
3. DAB-filmklub: Sok hûhó semmiért (március 29.)
4. Beszélgetés az újraindult Debreceni Szemle munkatársaival (április 21.)
5. Vendégünk: Sütô András (június 1.)
6. Tanulmányút: Krakkó (június 3-5.)
7. Tanulmányút: Graz, Klagenfurt és környéke (szeptember 2-4.)
8. A demokrácia esélyei: Pozsgai Imre elôadása (október 6.)
9. Nemzetek Közép-Európája -- Kiss Gy. Csaba elôadása (október 25.)
10. A finn-magyar kapcsolatok jelene és jövôje -- Pertti Torstila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetének elôadása (november 25.)
11. Korszerû magyar nemzettudat Amerikából nézve -- Nagy Károly, a Rutgers Egyetem és a Middlesex County College szociológia professzora (december 15.)

Gaál Botond,
a DAB tudományos titkára


Tájékoztatás az 1994. évi DAB-pályázatok eredményeirôl illetve díjazásairól, valamint a pályázati rendszer módosításairól

Támogatásban részesültek illetve részesülnek a következô -- kiadók által
elfogadott, de pénzügyi támogatást igénylô -- könyv-kéziratok:

Elôzetes kutatási támogatásban részesülnek (a kutatással nem hivatásszerûen
foglalkozók sorából):

Kutatással nem hivatásszerûen foglalkozók megjelent publikációi közül
a következô kerültek díjazásra:

Egészükben véve az 1995-ös évre is az elôzô évben meghirdetett (a mostani díjazásoknál is irányadóknak tekintett) kategória-kijelölések és pénzügyi lehetôségek nyernek kiírást -- annyi módosítással, hogy az elbírálás eddigi részleges folyamatossága megszûnik. Tehát mind a három kategóriában ez év szeptember 30-ig kell benyújtani a pályázatokat, s ezek együttesen kerülnek elbírálásra az ôszi hónapokban. Eredményhirdetésre az 1996-os év elsô közgyûlésén kerül sor. (Részletesebb információkat a DAB titkársága tud nyújtani.)

Tamás Attila,
a DAB alelnöke


Polányi Mihály és a Polanyiana

Polányi Mihály (1891-1976) életmûve ma még nem képezi szerves részét a magyar tudományos gondolkodásnak. Ô azok közé a magyar tudósok közé tartozik, akiket nem egyszerûen elfelejtettek az elmúlt évtizedek során, hanem tudatosan agyonhallgattak. Az-az, ôt nem újrafelfedezni kell, hanem bevezetni a hazai tudománytörténetbe és közgondolkodásba.

Polányi Károlyt, a gazdaságtörténészt jól ismerik szakmai körökben (nem egy mû-ve magyarul is megjelent), nem így a nálánál 4 évvel fiatalabb öccsét, aki két nagy tudományterületnek volt kiemelkedô reprezentánsa: a természettudománynak és a társadalomtudománynak, jelesül a filozófiának és a tudományelméletnek.

Polányi Mihály a Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett, s miután az orvosi diplomát is (még Budapesten) megszerezte, rájött arra, hogy ôt valójában a 10-es évek végén éppen kibontakozóban levô fizikokémia érdekli inkább, mintsem az orvoslás. Ilyen irányú ismereteit kiegészítendô kiment Karlsruheba s ott folytatta tanulmányait, majd a 20-as évek elején Berlin-Dahlemben mûködô német tudományos kutatás akkori központjába, a Kaiser Wilhelm Intézetbe került. Egészen 1933-ig ott mûködött, az adott tudomány egyik igen viharosan fejlôdô ágának kísérleti laboratóriumát vezette. Ezekben az években került levelezési vagy/és személyes kapcsolatba a késôbbi Nobel-díjas A. Einsteinnel, Niels Bohrral, F. Haberrel. Viszont az ô keze alatt fejlôdik világhírû tudóssá a Nobel-díjas Wigner Jenô. Közeli barátságban volt Szilárd Leóval, Pólya Györggyel és sok más magyar tudóssal.

1933-ban a Manchesteri Victoria Egyetem fizikokémiai tanszékének lett a vezetôje, majd hírtelen életének ötödik évtizedében a társadalomtudományokkal kezdett el foglalkozni. Érdeklôdése igen széleskörû, felöleli a filozófiát, a tudományelméletet, a nyelvfilozófiát, a hermeneutikát, a vallásfilozófiát, az esztétikát, és a közgazdaságtudományt. Társadalomtudományi írásainak száma több száz. Fô mûve a Personal Knowledge, azaz a Személyes tudás. Szakmai körökben jól ismerik és nagyra értékelik a tudományos kutatás szabadságával, a tudós erkölcsi felelôsségével kapcsolatos írásait.

Mint az Egyesült Izzó külsô munkatársa elévülhetetlen érdemeket szerzett a kriptonlámpa felfedezésében és honi tömegtermelésnek a bevezetésében.

1929-ben elôször, és azután jó néhányszor még ellátogatott a Szovjetunióba, hogy saját szemével gyôzôdjön meg az ottani társadalmi állapotokról. Tapasztalatait így összegezte: a szovjet társadalom történelmileg kudarcra van ítélve, totalitárius rendszerre nem építhetô életképes társadalom.

Polányi mindvégig következetes volt 1919-ben önként itt hagyott hazájának uralmi rendszereihez. Mindent üdvözölt, ami az ország demokratikus irányba mutató fejlôdését bizonyította, de nem volt hajlandó kompromisszumot kötni sem a Horthy, sem a Rákosi-, sem a Kádár-rendszerrel. 1956-ban kemény szavakkal bélyegezte meg a forradalmat leverô kommunista rezsimet, s követelte Nagy Imre és Bibó István szabadon bocsátását.

Angliai korszakában csatlakozott egy jórészt anglikán lelkészekbôl álló értelmiségi körhöz, amelynek tagjai valláserkölcsi alapon kívánták új alapokra helyezni az angliai és az európai tudományos közéletet és az iskolai nevelést. 1976-ban halt meg Oxfordban.

Hatalmas életmûvet hagyott hátra: mindkét nagy tudományterületen jelentôs értékekkel gazdagította a nemzetközi és a hazai tudományt.

Polányi Mihály tehetsége fiában, a Torontóban élô kémiai Nobel-díjas J.C. Polanyiban folytatódott.

Magyarországon 1990-ben jött létre a Polányi Mihály Szabadelvû Filozófiai Társaság (külföldön már évek óta mûködnek Polányi Társaságok), amely célul tûzte ki Polányi Mihály idehaza még ismeretlen életmûvének, tudományos teljesítményének a megismertetését, írásainak folyamatos közzétételét magyar nyelven, s egyben annak a Polányi Mihály által képviselt szellemiségnek a bemutatását is, amely a magas fokú erkölcsiséget teszi meg a tudós vezéreszméjének és iránytûjének.

A Polányi Társaság 3 éves (1991-1994) munkájának mérlege:

a) Polányi Mihály hagyatékának hazahozatala (a Soros Alapítvány támogatásával) Chicagóból;
b) Kapcsolatfelvétel és együttmûködés a külföldön mûködô Polányi M.-társaságokkal;
c) Polányi Mihály születése 100. évfordulója alkalmából Emlékülés szervezése külföldi résztvevôkkel (és az elôadások publikálása);
d) Polányi Mihály válogatott filozófiai írásainak közreadása magyar nyelven két kötetben. Cím: Polányi Mihály Filozófiai írásai I-II. Atlantisz Kiadó, 1992.
e) Polányi fômûvének, a Personal Knowledge-nek a megjelentetése magyar nyelven, 1994.
f) És végül: a Polanyiana c. periodika folyamatos megjelentetése.

Eddig a következô számok jelentek meg:

1. 1991/1 magyar nyelvû szám. Ebben bemutattuk Polányi Mihályt és a Polanyianat. Ismertettük célkitûzéseinket, a lap profilját. A közölt írások eredetileg is magyar nyelven íródtak; A Huszadik Században, a Szabadgondolatban, a londoni és a párizsi Irodalmi Újságban jelentek meg. Megdöbbentô a mondanivaló aktualitása: pl. a kelet-európai népek gyûlölködésének tragikus kimenetelérôl mondott drámai szavak, vagy a numerus claususnak a diszkriminatív voltáról írott ítélete.
2. 1992/1-2 angol nyelvû kettôs szám. Ebben azoknak az elôadásoknak a szövegét tettük közzé, amelyek Polányi Mihály születése 100. évfordulója alkalmával Budapesten rendezett nemzetközi tudományos ülésszakon hangzottak el.
3. 1992/3. magyar nyelvû szám. Ebben azokat az írásokat adtuk közre, amelyeket eredetileg a két kötetes Filozófiai írásokban akartunk közreadni, de hely hiányában oda már nem fértek be. Az egyiket az 1956-os forradalom élménye inspirálta. A másodikban Polányi a hit és a tudás, hit és a tudomány viszonyáról vall. Itt kapott helyet néhány Polányiról szóló érdekesebb írás is.
4. 1992/4-1993/1 angol nyelvû kettôs szám: Polányi egykori tanítványai, hívei, követôi kaptak itt szót, akik a pszichológiát és a filozófiát ötvözô, a személyes és a szubjektív kapcsolatát felderítô, a vallás és a tudomány egymásba fonódását leíró gondolkodót mutatják be írásaikban.
5. És végül az 1993/2. magyar nyelvû számban Polányi Mihály sajátos tudományfelfogását és a maga nemében egyedülálló koncepcióját, a "tudomány köztársaságának" gondolatát tükrözô írásait adtuk közre. E számban jelent meg a Polányi Társaság elsô ízben meghirdetett pályázata is, amelyben középiskolások és egyetemisták vehettek részt.

A Polanyiana szerkesztôsége a Társaság választmányainak a tagjaiból áll, olyanokból, akik néhány éve kötelezték el magukat annak, hogy legjobb tudásuk szerint szolgálják a Polányi-kutatás ügyét.

Befejezésül szólunk még a két következô szám tervérôl. Az egyikben -- külföldi szerzôk írásainak segítségével -- átfogó ismertetést adunk Polányi Mihály vallásfilozófiai nézeteirôl. Majd az ezt követô számban válogatást adunk közre a Polányi-Koestler-levelezésbôl.

Gábor Éva


Nemzetközi russzisztikai konferencia Debrecenben

A magyar egyetemek és fôiskolák orosz nyelvi és irodalmi tanszékei közül a KLTE Orosz Nyelvészeti Tanszéke vállalta feladatául a magyarországi russzisták -- oktatók, kutatók és mûfordítók -- szakmai találkozójának évenkénti megszervezését. A konferencia ihletôje az amerikai szlavisták 1974. évi chicagói összejövetele volt, az elsô debreceni tanácskozásra 1975 januárjában került sor. Az elmúlt húsz év folyamán a -- hol Orosz Filológiai Napoknak, hol Debreceni Filológiai Napoknak nevezett -- russzisztikai konferencián több mint 900 elôadás hangzott el, a résztvevôk és alkalmi látogatók, hallgatók száma pedig meghaladta az 1300 fôt. Már többször elhangzott olyan javaslat, hogy a tanácskozást minden évben másik egyetemen vagy fôiskolán kellene megtartani, a szervezôk azonban a konferencia jövôjét csak úgy látják biztosítva, ha végleg Debrecenben marad. Mára már szinte szállóigévé vált a résztvevôk között: "Ha január vége, akkor Debrecen!"

1974 óta a debreceni orosz nyelvi tanszék jelentôs változáson ment keresztül mind az oktatói állományt, mind pedig a hallgatók létszámát és felkészültségét illetôen. Különösen jelentôs változásokat hozott az ideológiai és politikai rendszerváltás. A 90-es évek elején az oktatók létszáma a felére esett vissza: aki nem bízott a tanszék túlélésében, "a süllyedô hajót" elhagyva biztonságosabb munkahelyet keresett magának. Ez a változás végeredményben nemcsak negatívumot jelentett a tanszék számára, ma sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb légkörben folyik az oktató- és kutatómunka, mint korábban bármikor. Igaz, hogy az orosz szakos hallgatók létszáma is jelentôsen csökkent (kb. a korábbi negyedére), ám a 70-80-as évek kétes színvonalú kötelezôen kétszakos tömegképzését -- ahol az orosz gyakran a "másik", a hallgatók által kevésbé "mûvelt" szak volt -- felváltotta a magasabb szakmai képzettséget nyújtó egyszakos képzés. A mai nehezebb körülmények között lényegében már csak az választja hivatásául az orosz szakot, aki tényleg szereti ezt a nyelvet, irodalmat, akinek tervei vannak vele. A russzisztikai tanácskozások folyamatosan biztosítják az érintett intézmények együttmûködését, a szakmai kapcsolattartást, lehetôséget adnak arra, hogy a résztvevôk megvitassák az orosz nyelv és irodalom magyarországi kutatásának és oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseit, tárgyaljanak az idôrôl idôre megújuló tantervekrôl. A tematika igen változatos: minden tanácskozás egy-egy meghatározott központi téma köré szervezôdik. Vita folyt már a fordítás és a nyelvoktatás kapcsolatáról, a kontrasztív nyelvészeti kutatásokról, a többnyelvû szótárak összeállításának kérdéseirôl, a magyarnak -- mint idegen nyelvnek -- az oktatásáról, az orosz szakos hallgatók részképzésérôl stb. A konferencia -- egy-egy évforduló kapcsán -- lehetôséget nyújt kiváló írókról, költôkrôl, tudósokról való megemlékezésre. Több kandidátusi dolgozat munkahelyi védése is a russzisztikai napokon történt meg, s így a vitában eleve biztosítva volt az átlagosnál lényegesen nagyobb létszámú, szakmailag minôsített nyelvész részvétele.

Bár a konferencia elsôdleges célja a hazai russzisták tevékenységének az összehangolása, az elsô tanácskozástól kezdve több külföldi szlavista is bekapcsolódott a munkánkba. A moszkvai Puskin Intézet budapesti tagozata, valamint a budapesti Bolgár Kulturális Intézet állandó patrónusaink között van. Sokáig komoly kapcsolatot tartottunk az újvidéki Hungarológiai Intézettel is, a jugoszláviai háború azonban kedvezôtlenül hatott erre a közös tevékenységre.

Az 1994. október 26-27-én megtartott "Russzisztika XX" címû nemzetközi konferenciát az Universitas Alapítvány anyagi támogatásával szerveztük meg. Csak így fogadhattunk vendégelôadókat Oroszországból, Ukrajnából, Izraelbôl, az Amerikai Egyesült Államokból, Horvátországból és Romániából, és biztosíthattunk viszonylag kedvezô étkezési és szállásfeltételeket néhány hazai (budapesti, szegedi, pécsi) vezetô russzistának, akik -- most már elmondhatjuk -- évtizedek óta rendszeres résztvevôi, elôadói a debreceni Orosz Filológiai Napoknak.

Az október 26-i plenáris ülésen Bitskey István professzor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja köszöntötte -- magyarul és oroszul -- a megjelenteket, majd Papp Ferenc akadémikus, aki tanszékünknek az alapítója és másfél évtizeden át a vezetôje volt, tartotta meg Lomonoszov és a magyar nyelv címû tudománytörténeti elôadását. Tudott-e Lomonoszov magyarul? Hol tanulta a nyelvünket? Kik voltak magyar "tanítói"? Ilyen és még sok ehhez hasonló érdekes kérdésre kapott választ a kíváncsi hallgatóság. Az amerikai L. Tikos a 100 évvel ezelôtt született neves orosz poéta, Szergej Jeszenyin költôi nyelvérôl beszélt, S. Schwarzband, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora pedig a mûvészi szöveg elemzésének elméleti kérdéseit tárgyalta igen szép oroszsággal. Nyelvészeti elôadást is hallhattunk a plenáris ülésen: Pete István szegedi professzor a magyar és az orosz igeszemlélet kérdéseit elemezte.

Szerda délután és csütörtökön három szekcióban folyt a tanácskozás. A nyelvészeti szekció elsô elôadását Kiss Kálmán nyíregyházi docens tartotta: Az orosz nyelv oktatása a Debreceni Egyetemen 1945-ig címmel. A balkanisztikai program keretében már 1915-tôl folyt orosztanítás az egyetemen. Debrecen az egyetlen vidéki városunk, ahol az orosz nyelv egyetemi oktatása már 80 éves múltra tekinthet vissza!

A nyelvészeti szekció további elôadásainak témái: a frazeologizmusok keletkezése, a gondolat logikai szerkezetének és a mondat szintaktikai szerkezetének az öszszefüggései, a létigés és lokális mondatok, a fázisigék a létmondatokban, az állítmány típusai, újabb idegen eredetû szavak az oroszban, russzicizmusok az 50-es évek magyar sajtónyelvében, az orosz nyelv kapcsolata néhány szomszédos nyelvvel (magyar, ukrán, litván, gagauz), az orosz beszélt nyelv kutatásának kérdései, Sahmatov és Tregyiakovszkij nyelvészeti nézetei stb.

A módszertani szekcióban több elôadás hangzott el az orosz nyelv magyarországi oktatásának idôszerû kérdéseirôl és az orosztanárok átképzésérôl. Külön figyelmet érdemelt a debreceni Kossuth Gimnázium tanárainak beszámolója arról, hogyan alkalmazzák a legújabb technikai eszközöket, fôként a videót az orosz nyelv oktatásában.

Az irodalmárok Szergej Jeszenyin (1895 -1925) költôre emlékeztek, akinek az orosz természetet bensôséges szeretettel ábrázoló tájköltészete és gyengéd szerelmi lírája az orosz költészet nemzetközileg elismert értékei. Jeszenyin munkásságát ebben az évben több országban méltatni fogják, így Magyarországon is.

Lévai Béla


Események

(1994. november - 1995. március)

1994. november 25. KLTE

1994. december 2. DAB Székház

1994. december 5-7. DAB Székház

1994. december 8-9. DAB Székház

1994. december 19. Debreceni Református Kollégium

1994. december 20-21. DAB Székház

1994. decembr 15. DAB Székház

1995. január 24. DAB Székház

1995. február 3. DAB Székház

1995. február 6-10. DAB Székház


E szám szerzôi

Andorka Rudolf közgazdász, akadémikus, Budapesti Közgazdaság-
tudományi Egyetem (Budapest)

Berényi Dénes fizikus, akadémikus, Magyar Tudományos Akadémia
Atommagkutató Intézete (Debrecen)

Cseh Attila biológia szakos középiskolai tanár (Szolnok)

Fazekas Gábor matematikus, KLTE Matematikai Intézet, (Debrecen)

Gaál Botond matematika-fizika sz. tanár, a teológia tud. doktora,
RTA Rendszeres Teológiai Tanszék (Debrecen)

Gábor Éva filozófus, Polányi Mihály Társaság (Budapest)

Gunst Péter történész, a tört. tud. doktora, egyetemi tanár, KLTE
Új- és Legújabb Kori Egyetemes Történeti Tanszék
(Debrecen)

Kormos János matematikus, KLTE Matematikai Intézet, (Debrecen)

Lévai Béla nyelvész, adjunktus, KLTE Orosz Nyelvészeti Tanszék
(Debrecen)

Lovas István fizikus, akadémikus, egyetemi tanár, MTA Központi
Fizikai Kutató Intézete, (Budapest), KLTE Elméleti
Fizikai Tanszék (Debrecen)

Mezô Ferenc egyetemi hallgató, KLTE (Debrecen)

Marx György fizikus, akadémikus, egyetemi tanár, ELTE Atom-
fizikai Tanszék (Budapest)

Mazsu János történész, adjunktus, KLTE Új- és Legújabb Kori
Magyar Történeti Tanszék (Debrecen)

Orosz István történész, egyetemi tanár, KLTE Középkori és Kora
Újkori Egyetemes Történeti Tanszék (Debrecen)

Prepuk Anikó történész, tanársegéd, KLTE Új- és Legújabb Kori
Egyetemes Történeti Tanszék (Debrecen)

Rácz Annamária egyetemi hallgató, KLTE (Debrecen)

Szilassi Péter geográfus, tanársegéd, JGYTF Földrajz Tanszék
(Szeged)

Tamás Attila irodalmár, egyetemi tanár, KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszék (Debrecen)

Torstila, Pertti Finn Köztársaság magyarországi nagykövete
(Budapest)

Varga Júlia nyugalmazott fôkönyvtáros (Debrecen)

Várady György biológia-földrajz sz. középiskolai tanár (Debrecen)

Végh László fizikus, fiz. tud. kandidátusa, tudományos fômunkatárs,
MTA Atommagkutató Intézete (Debrecen)


Az eredeti HTML-változata; (08:33, Október 16, 1995)