Lovas István

Levél Debrecenbôl

A nagy népvándorlás utolsó hulláma során, a IX. században sodródtak a magyar törzsek Közép-Európába. Egy évszázadon át még kísérleteket tettek, hogy Nyugat-Európa felé tovább nyomuljanak, de ez meghiúsult. Államalapító elsô királyunk, Szent István ismerte fel világosan, hogy a magyarok vagy elpusztulnak, miként a népvándorlás korának sok-sok népe, vagy letelepednek és a nomád életformáról áttérnek a földmûvelésre.

Szent István az életforma váltással együtt nagy jelentôségû lépést tett: népével együtt áttért a keresztény hitre. Ennek során választania kellett Bizánc és Róma között. István ez utóbbit választotta. Az így létrejött Magyarország volt az a földrajzi hely, amelyen az elmúlt évezred során megtört a keletrôl induló támadások végeláthatatlan sorozata. A támadók egy részét a magyarok feltartóztatták és asszimilálták (kunok, jászok, besenyôk stb.) A támadók másik részét feltartóztatták (mongolok, törökök) majd elôbb-utóbb visszafordulásra kényszerítették.

Keletrôl induló hadsereg Bécset csak a második világháború idején volt képes elérni, de egy évtized múlva, azt önként feladta. Ezt követôen 1956-ban a magyar nép hagyományaihoz híven megpróbálta a hódítót visszaszorítani. A forradalom bukása utáni 33 év csendes, de szakadatlan erôfeszítései meghozták a várva várt változást egész Közép- és Kelet-Európában.

A vasfüggönyt a magyar-osztrák határnál vágták szét, ennek nyomán omlott le a berlini fal. A magyarok és a varsói paktum többi országainak népei is azt gondolták, hogy szenvedéseik és erôfeszítéseik árán vér nélkül megnyerték a III. világháborút az egész emberiség számára. Természetesen azt remélték, hogy a megtakarított vér és rombolás fejében segítséget kapnak a Nyugattól a történelmi elmaradottság felszámolásához. Ezt a segítséget fennhangon meg is ígérték, de az igéret betartása nagyon akadozva halad.

A segítség "megspórolásának'' a következményei jelenleg még nem mérhetôk fel, nem kizárt, hogy a "megspórolt'' pénzt mégiscsak vérrel és romokkal kell megfizetni, egyelôre a Balkánon és a Kaukázusban, de senki sem garantálhatja, hogy ma, amikor a fénysebességgel továbbított hír a Földet egy szívdobbanás alatt többször futja körbe, a lokális baj nem válik globálissá.

Ezeket azért bocsátottam elôre, hogy figyelmeztessek arra, hogy a veszély még nem múlt el, másrészt hogy megörvendeztessem a magfizikus közösséget azzal, hogy vannak kivételek, a kép nem teljesen sötét, vannak szívderítôen világos és színes részei is és éppen a magfizika területén.

Ebben a levélben el szeretném mondani, hogy Magyarország egyik kulturális-tudományos központjában, Debrecenben, mi minden történt a magfizika területén, pontosabban azokat az eseményeket kívánom felsorolni, amelyekre európai kollégáink segítsége nélkül nem kerülhetett volna sor.

1. Pozitron-emissziós Tomográf (PET)

1993 novemberében szerelték fel az ATOMKI ciklotronja mellett Közép-Kelet-Európa elsô pozitron-emissziós tomográfját. Ez a berendezés alkalmas az emberi szervek anyagcseréjében bekövetkezô elváltozások kimutatására. Leggyakoribb alkalmazásként a cukornak az emberi agyban történô felhalmozódását követik nyomon. A berendezés lényege a következô. Rövid élettartamú (2-100 perc), pozitront kibocsátó szén, nitrogén, oxigén illetve fluor atomokkal nyomjelezzük a cukrot (vagy más egyéb anyagot) és azt a páciens szervezetébe juttatjuk. A jelölt atomok által kibocsátott pozitron lelassul és szétsugárzódik két, olyan 0,5 MeV energiájú gamma-fotonra, amelyek 180 fokos szög alatt repülnek szét. Ezeket koincidenciába kötött detektorokkal lehet detektálni. A pozitron szétsugárzás a két, egyszerre megszólaló detektort összekötô egyenes valamely pontjában kellett, hogy történjen. Így feltérképezhetô a nyomjelzô atomok, illetve az azt hordozó molekulák térbeli eloszlása.

Az ATOMKI ciklotronja képes a szükséges rövid felezési idejû pozitron-aktív atommagok elôállítására. A PET az agydiagnosztika felbecsülhetetlen értékû segédeszköze. Korábban a PET berendezés beszerzése lehetetlennek tûnt a magas ár miatt. Elôször az volt a terv, hogy a stockholmi Karolinska Intézet 10 éve használt berendezését vásárolják meg. Késôbb a General Electric kedvezô ajánlata lehetôvé tette, hogy a piacon kapható egyik legjobb kamerát szerezzék be. A beruházáshoz az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és a Soros Alapítvány közel azonos arányban járult hozzá. Így létrejöhetett Debrecenben egy világszínvonalú PET laboratórium.

A sikeres beindulásban jelentôs szerepe volt annak is, hogy számos debreceni kutató volt tanulmányúton a stockholmi Karolinska Intézetben, valamint több svéd, finn és német intézetben, ahol a PET-tel kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat szerezhettek. A debreceni PET-Centrumban folyó munkákat egy nemzetközi Tanácsadó Testület segíti, amelynek tagjai a nemzetközi PET kutatások meghatározó egyéniségei.

2. Számítógépek

A debreceni Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének két kutatója Humboldt-ösztöndíjasként dolgozott a frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetem Elméleti Fizikai Intézetében, illetve az aacheni Mûegyetem Elméleti Fizikai Intézetében. Hazaérkezésük után kisvártatva mindketten levelet kaptak az Alapítványtól. A levélben azt kérdezték, hogy nincs-e szükségük valamilyen eszközre ahhoz, hogy kutatásaikat sikeresen folytathassák itthon is. Egy gyors levélváltás eredményeként két igen jó minôségû számítógépet sikerült beszerezni az Alapítvány pénzügyi támogatásával. Ezt a két gépet természetesen a Tanszék többi kutatói, oktatói és diákjai is használják munkájuk során. Ez a Humboldt Alapítvány részérôl megnyilvánuló figyelem és jóakarat egy rendkívül fontos probléma megértésérôl tanúskodik. A jól felszerelt nyugat-európai kutató helyekrôl hazatérô magyar kutatóknak a hazai körülmények közé való újra beilleszkedése nem olyan gond nélküli, mint mondjuk egy angol, vagy belga kutató esetén. Éppen ezért annak a két számítógépnek az értéke, amit a Humboldt Alapítvány küldött a hazatért kutatók után, nem egyezik meg ezen gépek árával. Ezek értéke pénzben nem fejezhetô ki.

3. Mágneses spektrométer

A groningeni KVI és a debreceni ATOMKI között 1990 óta gyümölcsözô kapcsolat alakult ki. A kapcsolat kialakulását az tette lehetôvé, hogy az ATOMKI egyik kutatója (Krasznahorkay Attila) 1990 és 1992 között posztdoktorális ösztöndíjasként bekapcsolódott a KVI ciklotron laboratóriumában folyó kísérleti fizikai munkákba. Kint tartózkodása alatt tudomására jutott, hogy a Vrije Universiteit Scanditronix gyártmányú, hasított pólusú mágneses spektrográfját meg lehetne kapni.

Hazánk egyetlen ciklotron laboratóriumának beindulásakor tervezték ugyan egy hasonló berendezés építését vagy beszerzését, mivel ez a hasonló típusú laboratóriumokban már jól bevált eszköznek bizonyult a magreakció illetve a magszerkezet vizsgálatokra, de az igen magas költségek miatt ez a terv meghiúsult. Így érthetô, hogy a hír hallatán azonnal megpróbálták a hazaszállításhoz, illetve telepítéshez szükséges támogatást megszerezni. A spektrográf Magyarországra szállítását a Holland Mûvelôdésügyi Minisztérium fedezte. Együttmûködô partnereik segítségével 1993 elején már sor kerülhetett az elsô ellenôrzô mérésekre is. A fókuszsík detektorok jeleinek feldolgozására egy új adatgyûjtô rendszert építettek. A mérések monitorozása és az adatfeldolgozás egy CERN-bôl kapott program (PAW) segítségével történik.

Az elsô mérések célja a Groningenben elkezdett kísérletek folytatása, és befejezése volt. Az együttmûködés során nyert eredmények a világ legrangosabb fizikai folyóirataiban, az amerikai Physical Review Lettersben és az európai Nuclear Physicsben jelentek meg.

4. Elméleti fizika

A reformáció idején Debrecen a kálvinizmus központjává vált Magyarországon. Az új hitvallás védelmében és ugyanakkor a nemzeti önállóság védelmében is Debrecen intenzív és évszázadokig tartó kapcsolatokat épített ki a protestantizmus holland, német és svájci iskoláival. Példaképp említem, hogy az elsô debreceni fizikus, Hatvani István is Zürichben és Leidenben tanult negyed évezreddel ezelôtt. Ezek a hagyományok elevenednek most fel.

A teljesség igénye nélkül, csupán jelzésszerûen is érdemes felsorolni azokat az európai kutatóhelyeket, amelyek a korábbi kapcsolatokat felelevenítették, illetve szorosabbra fûzték a debreceni fizikusokkal kifejezetten azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az itt folyó kutatások sikeres folytatását a szociális piacgazdaságra való áttérés során felmerülô súlyos nehézségek közepette is.

Ezen intézmények közül kiemelkedtek a Frankfurt-Darmstadt-Giessen alkotta háromszög kutató helyei. Walter Greiner fáradhatatlan munkájának eredményeképp a debreceni elméleti magfizika erôs szálakkal kötôdik Európához. Stockholm, Daresbury, Oxford, Tübingen és Graz ugyancsak fontos bázisai a Debrecenben folyó magfizikai kutatásoknak. Ezek teszik lehetôvé, hogy Magyarországról, egy vidéki városból valódi partnerséget lehet kiépíteni Európa tudományos központjaival, amit korábban nagy mértékben nehezített a pártállam által kiépített és fenntartott szellemi vasfüggöny, amely a vidéket még sokkal jobban sújtotta, mint a fôvárost.

5. Nehéz-ion fizika

Az Acta Physica Hungarica korábban egy színvonalas nemzetközi folyóiratnak számított. Az utóbbi idôben, azonban a tudománymetriai mutatói igen leromlottak. Az elmúlt év folyamán merült fel az a gondolat, hogy az Acta Physica Hungaricát hozzuk Debrecenbe és alakítsuk át úgy, hogy az valódi igényt kielégítô folyóirat legyen. Ezt a tervet azonban lehetetlen lett volna megvalósítani, ha európai kollégáink nem sietnek a segítségünkre. Velük tanácskozva elhatároztuk, hogy a folyóiratot Heavy Ion Physics (New Series of Acta Physica Hungarica) cím alatt jelentetjük meg és a korábbi széles spektrumot a nehézion fizikával kapcsolatos kutatási területekre koncentráljuk.

Annak demonstrálására, hogy európai kollégáink milyen mélyen átérezték annak a jelentôségét, hogy egy a hajdan volt vasfüggöny mögötti kis ország egyik városában új tudományos folyóiratot akarnak indítani, álljon itt a szerkesztôség teljes névsora:

Kovács István, Nikolas Kürti, Tarján Imre, Valentin Telegdi, Edward Teller,

Lovas István, Nikola Cindro, Csernai László,

Gordon Baym, Andrzej Bialas, Jakob Bondorf, Jean-Pierre Coffin,
Judah Eisenberg, Mark Gorenstein, Walter Greiner, Hans Gutbrod,
Miklós Gyulassy, Ole Hansen, Ulrich Heinz, Jörg Hüfner, Yuri Ivanov,
László Jenkovszky, Keijo Kajantie, Joseph Kapusta, Joachim Maruhn,
Larry McLerran, Igor Mishustin, Ulrich Mosel, Berndt Müller,
Shoji Nagamiya, Németh Judit, Wolfgang Nörenberg, Yuri Oganessian,
János Polonyi, Jörgen Randrup, Renato A. Ricci, Vesa Ruuskanen,
Werner Scheid, Dan D. Strottman, Domenico Vinciguerra,
Hanspeter Winter, Zimányi József, Valeriu Zoran.

Mindannyian készek arra, hogy segítsenek nekünk ebben a vállalkozásban.

Még folytathatnám a hasonló példák felsorolását, de azt hiszem, ez is elég annak bizonyítására, hogy az európai magfizikus közösség valódi emberi közösség, amely képes megérteni az idôk szavát.


Az eredeti HTML-változata: (06:18, Október 17, 1995)